Tökéletes állapotban maradtak fenn az inkák által 500 éve feláldozott lámák

Politika és vallás

Ebben az esetben az ünnepélyes lakoma célja is a birodalom új alattvalóinak kiengesztelése lehetett. Az állatáldozatok az isteneknek tett, jó termést és egészséget hozó ajándékok mellett politikai célt is szolgálhattak a terület megjelölésével. „Az áldozatok valószínűleg sokkal nagyobb lakomák és összejövetelek részei voltak, amelyeket az állam támogatott” – mondta el Valdez. „Az állam elnyerte a helyiek barátságát étellel és itallal, bebetonozva a politikai szövetségeket, miközben az itt elhelyezett áldozatok által az inkák a sajátjukénak mondhatták a földet.”

Tambo Viejónál az ásatások 2018-ban kezdődtek, a régészek eddig egy nagyobb tér, illetve egy jellegzetes inka vallási építmény, az usnu maradványait találták meg. Egy út nyomait is feltárták, amely a Nazca-völgybe, a híres Nazca-vonalak helyére vezetett.

Korábbi kutatások már megállapították, hogy a lámák igen nagy jelentőséggel bírtak az inka kultúrában. Míg a négylábú állatokat le is vágták húsukért, egyúttal igavonó és áldozati állatként is tartották őket. Habár a gyakorlatnak viszonylag kevés fizikai nyomát találták eddig, a feljegyzésekből tudható, hogy lámaáldozatot még az emberáldozatoknál is gyakrabban mutattak be.

A lámaáldozatokat általában az év meghatározott időszakaiban mutatták be: a források szerint az inka közösségek rendszerint száz állatot öltek le október táján a bőséges eső reményében, majd februárban a csapadék elállásáért.

Bernabé Cobo, a spanyol gyarmati korszak krónikása arról írt, az állatokat színezetük szerint különböző célokra áldozták fel. A barna bundájú lámákat a teremtő isten, Virakocsa számára ajánlották fel, míg a fehéreket a Napnak, a foltos szőrzetű lámákat pedig a mennydörgésnek áldozták fel.

Kétségtelen, hogy az inka áldozati felajánlásoknak mindig saját, különös jelentősége és célja volt. A kutatók megjegyezték tanulmányukban: „E szertartások által az inkák új rendet, új értelmezést és jelentőséget teremtettek, amelyek segítettek legitimálni és igazolni tetteiket mind a hódítók, mind a meghódítottak előtt.”

1. Élve eltemetve?
2. Politika és vallás

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait