Tibet magaslatait is meghódította a rejtélyes gyenyiszovai ember

Az ilyen szélsőséges körülményekhez való alkalmazkodás képességét korábban csak a Homo sapienshez kötötték. A gyenyiszovai ember maradványait 2008-ban fedezték fel a Szibéria déli részén, az Altaj-hegységben fekvő Gyenyiszova-barlangban, melyről a nevét kapta a faj. Mivel a gyenyiszovai ember maradványait eddig csak a barlangban találták meg, az antropológusok nagyon keveset tudnak erről a fajról. Az ismeretek szerint a gyenyiszovaiak Ázsiában éltek, mielőtt a mai ember meghódította volna a világot több tízezer éve. A Nature című tudományos lapban bemutatott eredmények szerint a gyenyiszovai ember örökíthette át a modern emberre azt a gént, mely segíti a magaslatokon való túlélést.
   
Először azonosítottak gyenyiszovai emberhez köthető fosszíliát a barlangon kívüli területen: egy alsóállkapocs-csontot találtak a Baisija karsztbarlangban, a Tibeti-fennsíkon, 3280 méteres magasságban - írja a BBC.com. A Hsziahónak nevezett csonton uránium-tóriumos kormeghatározást végeztek, melynek eredménye szerint 160 ezer éves lehet a csont.
   
Jean Jacques Hublin, a lipcsei Max Planck Intézet kutatója, a tanulmány társszerzője szerint meglepő volt egy ősi emberi faj létezésére utaló bizonyítékot ilyen magasságokban találni. "Az ember elődeit, neandervölgyi embert, a gyenyiszovai embert, a Homo sapiens korai formáit tekintve nyilvánvaló, hogy ezek a fajok korlátozottan képesek alkalmazkodni a szélsőséges körülményekhez" - mondta el a szakértő.
   
Európában több helyen találtak neandervölgyi maradványokat, ezeket a helyszíneket másfél évszázada tanulmányozzák a szakértők. "A legmagasabb helyszínek 2000 méteres magasságban találhatók. Nem sok ilyen van, és valószínűleg nyáron járhattak oda a neandervölgyiek vadászni" - fejtette ki Hublin. A Tibeti-fennsíkon talált gyenyiszovai leletről elmondta, hogy a fennsík nyilván elegendő forrást biztosított az embereknek ahhoz, hogy ott éljenek és ne csak alkalmanként látogassanak el oda.
   
Mivel a szakértők nem találtak DNS-t a Hsziaho-állkapocscsontban, az egyik őrlőfogból vontak ki proteint, amelyet ősprotein-elemzési módszerrel vizsgáltak. "Proteinelemzésünk szerint a Hsziaho állkapocscsont egy olyan homininpopulációhoz tartozik, amely közeli rokonságban volt a Gyenyiszova-barlangból származó emberekkel" - mondta Frido Welker társszerző, a Koppenhágai Egyetem munkatársa. A hominin az emberelődök hominidae alcsaládjába tartozó törzs, az evolúciós családfán ennek leszármazottja a homo faj.
   
A felfedezés magyarázatot ad arra, miként lehet, hogy a Gyenyiszova-barlangban talált egyedek olyan génvariánssal rendelkeztek, amely megvédi őket nagy magasságban a hipoxiától, vagyis oxigénhiányos állapottól. Ez eddig rejtély volt, mivel a szibériai barlang mindössze 700 méterrel a tengerszint felett található.
   
A ma élő tibetiek és a szomszédos népek ugyanezzel a génvariánssal rendelkeznek, mely valószínűleg onnan származik, hogy a Homo sapiens keveredett a gyenyoszivai emberrel több ezer évvel ezelőtt. "Csak feltételezni tudjuk, hogy ilyen környezetben élve a természetes szelekció megőrzött minden olyan mutációt, mely megkönnyíti létezést az oxigénszegény légkörben. Az elmélettel megmagyarázható, hogyan jutott el ez a mutáció a mai tibetiekhez" - mondta Hublin.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe