Terhesen bosszulta meg férje halálát a Camorra „keresztanyja”, Pupetta Maresca

2019. szeptember 3. 14:28 Múlt-kor

Habár az olasz maffiáról szóló legtöbb film és regény főszereplője megkérdőjelezhetetlenül macsó férfi, a valóságban számos női vezetője is akadt az itáliai bűnszervezeteknek. Az 1950-es években egy Pupetta Maresca nevű nő a Camorra nevű szervezet élére emelkedett ellentmondást nem tűrő hozzáállásával.

Korábban

A maffia lánya

A tűzrőlpattant és szépségéről híres Assunta Maresca 1935-ben született egy, a szervezett bűnözésbe mélyen beágyazott családban a Nápolyhoz közeli Castellammare di Stabiában (amely nem tévesztendő össze az amerikai olasz maffia atyja, Salvatore Maranzano szicíliai szülővárosával, Castellammare di Golfóval).

Castellammare di Stabia régóta a nápolyi Camorra egyik melegágya, a bűnszervezet napjainkban is jelen van a város utcáin. Assunta Maresca édesapja, Vincenzo Maresca a szervezet egyik helyi főnöke volt.

A szépsége miatt „Pupetta” („bábocska” vagy „játékbaba”) becenévvel illetett lány olyan családban nőtt fel, amelynek tagjai rendszeresen követtek el bűncselekményeket, és nyíltan ünnepelték a tagok börtönből való szabadulását. A Maresca család évente megünnepelte a családfő egy korábbi vakmerő szökésének évfordulóját is.

A család a „Lampetielli” („villámkések”) becenevet is hordozta, mivel kedvelt leszámolási módszerük a gyors késelés volt. A fiatal Maresca otthon érezte magát ebben a környezetben: az iskolában egy alkalommal eljárás indult ellene, miután kést rántott egy osztálytársára, aki azonban sérülései ellenére végül visszavonta a feljelentést.

Családi háttere ellenére (vagy talán éppen emiatt) Maresca szívesen volt a figyelem középpontjában. 19 évesen egy helyi szépségverseny győzteseként keltette fel a sorsát meghatározó férfi figyelmét: ő volt Pasquale Simonetti, vagy ahogy egyesek ismerték, „a nolai nagy Pasquale” (Nola szintén egy Nápolyhoz közeli város).

Az impozáns alkatú férfi a helyi piacokon a zöldség- és gyümölcsárak megszabásából nyerészkedett, valamint csempészettel is foglalkozott. Vincenzo Maresca áldását adta a frigyre, és Simonetti egy rövid börtönbüntetést követően feleségül is vette a „hercegnőt”. Lakodalmuk óriási esemény volt, a boldogság azonban nem volt hosszú életű.

Az esküvő után nem sokkal Maresca már gyermeket várt, Simonetti pozícióját azonban több irányból is kikezdték, valamint kétségbe vonták tiszteletreméltóságát. A „krumpliárak elnökének” csúfolt férfi egyre több emberrel került konfliktusba, köztük egy korábbi bűntársával, Antonio Espositóval is, aki tanú volt az esküvőn.

1955-ben, mindössze 80 nappal az esküvőt követően Esposito megölette Simonettit egy bérgyilkossal. A várandós ifjú özvegy erőszakba fordította gyászát: Esposito az ő és születendő gyermeke életét is fenyegette, Maresca pedig tudta, hogy a rendőrségre nem számíthat.

Öccse, Ciro segítségével bosszút állt férjéért: 1955. augusztus 4-én, szimbolikusan a gyilkosság után 80 nappal Nápolyba hajtottak, azonosították Espositót, és követni kezdték, a terhes nő pedig egy táskájából előhúzott, .38-as kaliberű revolverrel végzett a férfival, fényes nappal.

Maresca azonnali médiaszenzáció lett Olaszországban az 1959-es tárgyalás során. A fiatal szépség rabul ejtette a nyilvánosságot, amely „a bűnözés dívája” névvel illette. Sokak együttérzését kiváltotta mind látható várandósságával, mind azzal, hogy nem tanúsított megbánást.

„A szerelemért öltem, de azért is, mert meg engem is meg akartak ölni!” – mondta a bíróságon. „És ha a férjem feltámadna és újból megölnék, ugyanígy tennék.” A terem üdvrivalgásban tört ki, Marescából pedig igazi híresség lett – az ő tárgyalása volt az első alkalom, hogy az olasz hatóságok a televízió és a rádió mikrofonjait is beengedték a tárgyalóterembe, így a közönség közvetlenül követhette az eseményeket, nem csupán a tudósításokon keresztül.

A bíróság nem fogadta el a nő önvédelemre való hivatkozását: 18 év börtönre ítélték, az 1955 óta előzetes letartóztatásban ülő nő ott szülte meg fiát is, akit hajdani férjéről nevezett el.

következő oldal 1 / 2