Tényleg fertőzött takarókkal próbálták kiirtani a britek az indiánokat?

Fort Pitt és a fertőzött takarók története

A fertőzött takarók és az indiánokkal szemben folytatott biológiai hadviselésről szóló elmélet már a 19. században felbukkant a történeti kutatásban. A neves amerikai történész, Francis Parkman bukkant rá egy levélváltásra, amely a hétéves háború (1756-1763) idején keletkezett két brit katonatiszt, Sir Jeffrey Amherst és Henry Bouquet ezredes között.

Az európai konfliktus mellékszíntereként a harcok már az amerikai gyarmatokon is folytak, leginkább az angolok és franciák – illetve az utóbbiakkal szövetséges indián törzsek között. A napjainkban Kanadához tartozó Quebec területe ekkor még francia fennhatóság alatt állt, míg a mai Egyesült Államok területének túlnyomó része a Nagy-tavaktól délre vitatott volt a két nagyhatalom között.

Az 1760-as évek elején Amherst az Amerikában harcoló brit erők főparancsnoka volt, míg Bouquet ezredes a nyugati határvidéken teljesített szolgálatot. Híres levélváltásukra azt követően került sor, hogy 1763 tavaszán delavár, sóni és mingo indiánok ostrom alá vették a britek egyik előretolt helyőrségének számító erődöt, a mai Pittsburgh városának magját képező Fort Pittet.

Az erőd parancsnoka, Simeon Ecuyer kapitány június 16-án jelentette Bouquet-nek szorult helyzetét. Az indiánok támadásai elől ugyanis rengeteg környékbeli kereskedő és telepes menekült az erőd nyújtotta viszonylagos biztonságba, ami így gyorsan túlzsúfolttá vált. Ecuyer aggodalma azonban elsősorban abban gyökerezett, hogy a telepen himlő ütötte fel a fejét, így a külső ellenség mellett egy fenyegető járvánnyal is szembe kellett nézniük.

Miután kézhez kapta az erődparancsnok kétségbeesett jelentését, Bouquet június 23-án keltezett levelében tájékoztatta Amherstet a kialakult helyzetről. A főparancsnok július 7-én írt válaszlevelében pedig már meg is találhatjuk a könyörtelen tervet: „Nem volna-e lehetséges módját ejteni, hogy a himlőt a hűtlen indián törzsek közé küldjük? Ez alkalommal minden rendelkezésünkre álló hadicselt ki kell használnunk, hogy gyengítsük őket.” Bouquet július 13-án nyugtázta felettese ötletét és értesítette Amherstet, hogy valóban kísérletet tesz majd a himlő elterjesztésére, amelyet fertőzött takarók segítségével tervez végrehajtani. Az utolsó levél július 16-án született, amelyben Amherst jóváhagyta a tervet és „bármilyen másik módszert, amely segít kiirtani ezt az utálatos fajt.”

Nem lehet kétségünk tehát afelől, hogy Amherst és Bouquet valóban komolyan gondolta a „biológiai fegyver” bevetését az indiánokkal szemben, ahogy az is bizonyos, hogy mindketten figyelmen kívül hagyták, hogy egy ilyen lépés nem csak a Fort Pittet fenyegető harcosok, hanem minden bizonnyal azok családjai körében is jelentős pusztítást okozhat. Újabb történeti kutatások azonban azt mutatják, hogy valószínűleg nem a két brit főtiszt volt az, aki ténylegesen felelőssé tehető a későbbi események miatt.

1. Fort Pitt és a fertőzött takarók története
2. Tudatos biológiai hadviselés vagy csak egy elfuserált hadicsel?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

30. A „harmadik világ”
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Elefántokra vadásztak és férfiakat megszégyenítő módon harcoltak a dahomey-i amazonok
• Az ékszerek és a tigrisek megszállottja volt a britek ellen harcoló Tipu szultán
• Pol Pot a földi poklot hozta el Kambodzsának, a vörös khmerek iszonyú rémtetteket követtek el
• Ellensége jégtömbbe fagyasztott fejét órákon át "hallgatta ki" a karibi diktátor
• Nem mutatott megbánást Gandhi merénylője
• A második világháború végére Hongkong lakossága csaknem a harmadára zsugorodott
• A függetlenség kikiáltásával sem kerülhette el végzetét Rhodézia fehér uralmon alapuló rendszere
• India függetlenségének kikiáltásakor nem volt hajlandó nyilatkozni a csalódott Gandhi
• Míg Gandhi a szellemi, Nehru a mozgalmi vezetője volt az indiai függetlenségi törekvéseknek