Tényleg csak alkoholt ittak az emberek a középkorban?
2016. július 28. 15:05
A középkorral kapcsolatban gyakorta hangzik el, hogy az emberek nem ittak vizet. Számos könyvben és cikkben olvashatunk arról, hogy a víz szennyezettsége miatt az emberek csak bort vagy valamilyen más alkoholos italt fogyasztottak. A medievalist.com annak járt utána, mennyi a valóságalapja ennek az állításnak.
Korábban
Az anyák igyanak bort!
Ha egy gyors pillantást vetünk a középkori levelekre és krónikákra, csak néhány utalást találhatunk arra nézve, hogy az emberek a középkorban vizet ittak – annál többet azonban arról, hogy sört vagy bort. Ez persze nem meglepő, manapság is kevesen vannak, akik dicsérik az őket vendégül látó házigazdát, ha egy jó pohár vízzel kínálja meg őket, mondjuk, bor helyett – érvel a Medievalist szerzője.
Bár a középkori emberek ritkán írtak a víz szeretetéről, ebből nem következik az, hogy ne is ittak volna. Számos forrástípus által nyerhetünk betekintést a középkori vízfogyasztás rejtelmeibe. A középkor századai során orvosi szövegek és egészségügyi kézikönyvek sokaságában jegyezték fel a tiszta forrásból származó ivóvíz jótékony hatásait. Paulosz Aiginitész 7. századi bizánci orvos például arról értekezett, hogy „az összes dolog közül a vizet használják a legtöbbet mindenféle étrendben. Szükséges tudni, hogy a legjobb víz íz- és szagmentes, a legnagyobb élvezetet nyújtja ivás közben és ránézésre is tiszta.”
Számos feljegyzés található arra nézve, amikor valakinek vízivást javasoltak, vagy azt, hogy a vizet öntse hozzá egy másik italhoz. A 12-13. században írt Regimen sanitatis Salernitanum amellett érvel, hogy a hűsítő forrásból történő ivás remekül oltja a szomjat, de az esővíz még ennél is jobban. Ebéd mellé a kézikönyv azonban bor fogyasztását javasolta, mivel a vízről úgy tartották, lehűti a gyomrot. Eközben egy 15. századi olasz szerző az anyáknak azt javasolta, hogy tartózkodjanak a hideg víz megivásától, mivel az nem tesz jót a magzatnak, így jobban teszik, ha folyadékbevitel gyanánt bort fogyasztanak.
Középkori városokhoz kapcsolódó forrásokban szintén felhívták a figyelmet a vízivás, valamint a helyi vezetők azon erőfeszítéseinek fontosságára, amelyek révén biztosították a nép vízhez való hozzáférését. Leon Battista Alberti, a neves reneszánsz építész, a De re aedificatoria című munkájában megindokolta, miért fontos, hogy a városok ivóvízellátása biztosítva legyen: úgy vélte, a városiaknak nemcsak az ivás, mosás, és kertművelés, a tímárok, valamint a ványolók munkájának megkönnyítése érdekében van szükségük nagy vízmennyiségre, hanem azért is, mert egy váratlan tűzeset esetén az ivási célra félretett jobb minőségű víz mellett a maradékot oltási célokra lehet felhasználni.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A mesterek győzték le a tanítványokat a melbourne-i medencében 1956-ban
- Az elsöprő túlerővel szemben sem adták fel a harcot a magyar felkelők 1956-ban
- Kegyetlen megtorlás követte a reményekkel teli forradalmat
- Eredetileg orvosnak tanult Maléter Pál, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere
- A náci hadigépezet megtörése után az 56-os forradalom leverése is Zsukov marsallra várt
- Így működött a kádári megtorló gépezet
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari tegnap
