Teljeskörű „szolgáltatást” nyújtó ókori mumifikálóműhelyre bukkantak Egyiptomban
2020. május 5. 20:06 Múlt-kor
2018 júliusában régészek valóságos „ravatalozót” tártak fel a szakkarai nekropoliszban, az ókori Egyiptom egyik legjelentősebb régészeti lelőhelyén. A felfedezés kifejlett temetkezési „iparra” utal, és első alkalommal nyújt lehetőséget a kutatóknak ennek dokumentálására.
Korábban
Egyedülálló felfedezés
A „ravatalozó” nagy hullámokat keltett a régészszakmában, és az uralkodói, fáraóközpontú sírkutatásról a köznép temetkezési formáira irányította át a figyelmet. A leletegyüttes alapján kiderült, a túlvilágra vezető útra készülők számos lehetőség közül választhattak.
A leheletvékonyra vert aranyból készült fóliával borított, fehér gipszből készült halotti maszkoktól egészen a színaranyból vagy -ezüstből készültekig, az egyszerű agyag kanópuszedényektől a rendkívül költséges egyiptomi alabástromból készültekig az opciók széles tárháza állt rendelkezésre.
„Az általunk felfedett nyomok alapján a balzsamozóknak nagyon jó üzleti érzékük volt” – mondta el Ramadan Hussein, a Tübingeni Egyetem egyiptológusa, a földalatti műhely felfedezője. „Nagyon okosan oldották meg a különféle alternatívák kínálatát.”
A Nílus partján fekvő Szakkara körülbelül 30 kilométerre található Kairótól délre. Elsősorban királysírjairól és egyéb temetkezési helyeiről volt eddig ismert, azonban a kutatók feltételezik, hogy a 2018-ban talált föld alatti „ravatalozóhoz” hasonló műhelyekből sokkal több lehet itt, azonban az uralkodói sírok iránti szinte kizárólagos kutatási érdeklődés miatt eddig senki sem kereste őket.
Maga Hussein 2016 óta kutat itt, elsősorban Kr. e. 600 körülre datálható temetkezési helyeket keresve. A „ravatalozót” egy olyan területen találta, amelyet a 19. század óta nem vizsgáltak. Először a homok alatti fekükőzetbe faragott járatra lettek figyelmesek, amely fel volt telve homokkal és törmelékkel.
Hussein és csapata sejtették, hogy valami különösre bukkantak, azt azonban nem, hogy a köznép mumifikálóműhelyével állnak szemben. „Sokat olvastunk erről az ókori szövegekben, de most már valódi kontextusba tudjuk helyezni a halál körüli üzletet” – mondta el az egyiptológus.
Az ásatás több hónapig tartott, és 42 tonnányi törmelék és homok megmozgatásával járt. A régészek a 12 méter hosszú járat végén egy magas boltozatú, nagy kamrába érkeztek, ahol több ezer kerámiatöredéket, a kőbe vájt sekély csatornákat, és egy asztalszerű emelvényt találtak. Elhelyezkedése folytán jól szellőzött a kamra, és kimondottan hűvös volt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2020
- Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
- Főszerkesztői köszöntő
- Az erotika stílusa: Josephine Baker
- A kis magyar–osztrák háború és következményei
- Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
- Erdélyi életstratégiák Trianon után
- A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
- A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
- Erdélyi fatányéros orosz jazzel
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
