Teljeskörű „szolgáltatást” nyújtó ókori mumifikálóműhelyre bukkantak Egyiptomban
2020. május 5. 20:06 Múlt-kor
2018 júliusában régészek valóságos „ravatalozót” tártak fel a szakkarai nekropoliszban, az ókori Egyiptom egyik legjelentősebb régészeti lelőhelyén. A felfedezés kifejlett temetkezési „iparra” utal, és első alkalommal nyújt lehetőséget a kutatóknak ennek dokumentálására.
Korábban
Egyedülálló felfedezés
A „ravatalozó” nagy hullámokat keltett a régészszakmában, és az uralkodói, fáraóközpontú sírkutatásról a köznép temetkezési formáira irányította át a figyelmet. A leletegyüttes alapján kiderült, a túlvilágra vezető útra készülők számos lehetőség közül választhattak.
A leheletvékonyra vert aranyból készült fóliával borított, fehér gipszből készült halotti maszkoktól egészen a színaranyból vagy -ezüstből készültekig, az egyszerű agyag kanópuszedényektől a rendkívül költséges egyiptomi alabástromból készültekig az opciók széles tárháza állt rendelkezésre.
„Az általunk felfedett nyomok alapján a balzsamozóknak nagyon jó üzleti érzékük volt” – mondta el Ramadan Hussein, a Tübingeni Egyetem egyiptológusa, a földalatti műhely felfedezője. „Nagyon okosan oldották meg a különféle alternatívák kínálatát.”
A Nílus partján fekvő Szakkara körülbelül 30 kilométerre található Kairótól délre. Elsősorban királysírjairól és egyéb temetkezési helyeiről volt eddig ismert, azonban a kutatók feltételezik, hogy a 2018-ban talált föld alatti „ravatalozóhoz” hasonló műhelyekből sokkal több lehet itt, azonban az uralkodói sírok iránti szinte kizárólagos kutatási érdeklődés miatt eddig senki sem kereste őket.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/460e792abeb8e64d7cac3861fb344f11.jpg)
Maga Hussein 2016 óta kutat itt, elsősorban Kr. e. 600 körülre datálható temetkezési helyeket keresve. A „ravatalozót” egy olyan területen találta, amelyet a 19. század óta nem vizsgáltak. Először a homok alatti fekükőzetbe faragott járatra lettek figyelmesek, amely fel volt telve homokkal és törmelékkel.
Hussein és csapata sejtették, hogy valami különösre bukkantak, azt azonban nem, hogy a köznép mumifikálóműhelyével állnak szemben. „Sokat olvastunk erről az ókori szövegekben, de most már valódi kontextusba tudjuk helyezni a halál körüli üzletet” – mondta el az egyiptológus.
Az ásatás több hónapig tartott, és 42 tonnányi törmelék és homok megmozgatásával járt. A régészek a 12 méter hosszú járat végén egy magas boltozatú, nagy kamrába érkeztek, ahol több ezer kerámiatöredéket, a kőbe vájt sekély csatornákat, és egy asztalszerű emelvényt találtak. Elhelyezkedése folytán jól szellőzött a kamra, és kimondottan hűvös volt.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- II. Erzsébetet is vendégül látta a 130 éves Gundel étterem 15:05
- Féltek a középkori orvosok, hogy meggyűlölik őket, ha a leprát gyógyítják 14:20
- A magyar kutyafajták kutatását segítheti a Magyar Nemzeti Múzeum új gyűjteménye 13:20
- Kiállítás és pódiumbeszélgetés is várja a látogatókat a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten 11:20
- Csokoládé is hullott az égből a blokád alá vont Nyugat-Berlinre 09:50
- Bálványimádás ürügyén ítélte halálra Pizarro az inka uralkodót 09:05
- Több mint száz éve épül Antoni Gaudí fő műve, a Sagrada Familia tegnap
- A modern búvárkodás alapjait is lefektette Jacques-Yves Cousteau tegnap