Takarítás közben találták meg a náci csokibombáról készült rajz eredetijét

2015. október 6. 14:35

A Brit Nemzeti Levéltár 2005-ben hozta nyilvánosságra az MI5-ügynökök által a második világháború alatt lefoglalt, mindennapi tárgyaknak álcázott náci bombákról készített rajzokat és fényképeket. A bombákat többek között termoszokba, motorolajos flakonokba, zöldborsókonzervekbe, köhögés elleni cseppek dobozába, cipőkbe, széndarabokba és szilvásdobozokba rejtették el. Míg azonban tíz évvel ezelőtt csak a rajzok másolatait tették közzé, a Rothschild család tagjai nemrég takarítás közben megtalálták a Laurence Fish grafikus által készített eredeti alkotásokat is.

Korábban

A brit ügynökök a második világháborúban többek között a Buckingham-palota felrobbantásával megbízott tornatanártól, Herbert Heinz Tributhtól, az angol kettős ügynök Eddie „Cikkcakk” Chapmantől és a francia kollaboráns Guy Vissault-tól foglalták le az álcázott bombákat. A britek Tributhot és társait az írországi Cork megyében találták meg, miközben véletlenszerűen éppen arról kérdezgették a járókelőket, hogy ismernek-e valakit az IRA-ból, vagyis az Ír Köztársasági Hadseregből. Ebből is látható, hogy az ügynökök nem voltak ideiglenes szakmájuk kiemelkedő képviselői, ami nem csoda: mindössze egy nap kiképzést kaptak. Amikor elkapták őket, éppen négy, bombával töltött borsókonzerv volt náluk.

Az MI5 szabotázsellenes és bombákkal foglalkozó alakulatának, a B1C-nek ezekben a napokban három munkatársa volt: a részleg vezetője, a híres bankárfamília leszármazottja, Victor Rothschild mellett titkárnője és későbbi felesége, Teresa Gerogina Mayor, valamint Donald Fish rendőrségi detektívfelügyelő alkotta a csapatot. Egyikük sem tudott azonban megfelelően kidolgozott rajzokat készíteni a különböző tárgyakba rejtett szerkezetekről, pedig ez kulcsfontosságú volt a bombák biztonságos hatástalanításával megbízott ügynökök kiképzése szempontjából.

Donald Fish azonban ismert valakit, akiről úgy gondolta, képes lehet megfelelő minőségű rajzokat készíteni a szóban forgó tárgyakról: fia, Laurence ugyanis autodidakta grafikusművész volt, aki a háború előtt a reklámiparban tevékenykedett. Rothschild báró megbízta munkatársa fiát, hogy készítsen rajzokat a szerkezetekről, és külön megkérte, hogy rajzoljon poszterméretű képeket a hírhedt robbanó csokoládéról (amellyel el akarták tenni Churchillt láb alól), hogy ezek segítségével figyelmeztessék a lakosságot: a látszólag ártalmatlannak látszó édességben se feltétlenül bízzanak meg.

Laurence Fish eleget tett az őt egy titkos londoni bunkerből felkereső báró kérésének, és mind a csokoládébombáról, mind a többi szerkezetről készített rajzokat. A művész szívélyes kapcsolatot ápolt megbízójával, és a papírjai között elbujtatva évtizedeken át tartogatta a Rothschildtól kapott leveleket, amelyek csak Fish 2009-es halála után, özvegye, Jean Bray révén kerültek a nyilvánosság elé.

Bár 2005-ben több másolatot is közzé tettek a rajzok közül, az eredeti példányokról azonban mindenki úgy gondolta, hogy örökre eltűntek. Idén nyáron Victor Rothschild lánya, Victoria Rothschild Gray azonban takarítás több mint két tucat rajzot talált Laurence Fish egykori fiókos szekrényében, amelyet a bankárcsalád suffolki birtokán őriztek. Victoria felvette a kapcsolatot Fish özvegyével, és átadta neki a rajzokat.

A 25 alkotás között különböző méretű rajzok szerepelnek az A4-estől kezdve az A1-esig. Az özvegy már nem számolt vele, hogy a második világháború alatt készített alkotások valaha megkerülnek. Jean Bray a műveket egyelőre férje egykori műtermében tárolja, de szeretné, ha múzeumba vagy levéltárba kerülnének a szabadkézzel készített, a legelrugaszkodottabb filmforgatókönyvnél is bizarrabb háborús valóságot lefestő rajzok.