Öt ok, amiért a kora középkor nem is volt annyira sötét
2016. november 18. 16:20
Korábban
Virágzó tudomány
A sötét középkorral kapcsolatos egyik legnépszerűbb mítosz, hogy az egyház akadályozta a természettudósok munkáját, és a boncoláshoz hasonló eljárások tiltásával megakasztotta a tudományos fejlődést. Bár a fejlődés Nyugat-Európában valóban lassú volt, ám egyenletes, és megalapozta a későbbi századok tudományos eredményeit.
Ráadásul ugyanebben az időszakban az elsősorban görög, valamint egyéb ókori művekre alapozó iszlám tudományos világ a virágkorát élte. Európa a 8-9. században élt, arabul alkotó perzsa tudós, Abu Abdalláh Muhammad ibn Músza al-Hvárizmi műveinek köszönhetően ismerte meg az algebrát, többek között az első- és másodfokú egyenlet fogalmát. Az algoritmus szó a tudós nevének latin változatából ered.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád 19:05
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát 18:05
- Egyre súlyosbodó betegsége ellenére haláláig alkotott Alphonse Daudet 16:05
- A Városliget arculatához is hozzájárult az ezeréves Magyarország megünneplése 15:05
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét 14:20
- A magyar kultúrával ismerkedhettek a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényére érkezők 11:20
- A gyilkossági kísérlet után nem sokkal megbocsátott merénylőjének II. János Pál pápa 08:20
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya tegnap