Öt bizarr és paranoid királyi szokás az emberevéstől az őrült orvosi gyógymódokig
2019. május 21. 13:21 Múlt-kor
Korábban
Kannibál uralkodók
A múltban gyakori volt, hogy a holttesteket gyógyszerészek vagy orvosok vették meg gyógykezelés céljából a hóhéroktól. Ennek oka elsősorban az a babona volt, ami az orvosok körében is népszerűségre lelt, miszerint a fiatal, egészséges, balesetben vagy kivégzés által elhunyt személyek teste tartalmazza még az élet esszenciáját, ami a maradványok elfogyasztásával kinyerhető. Az uralkodók természetesen mindent megtettek egészségükért és az ilyen esetekben sem kérdőjelezték meg orvosuk szakértelmét.
Néhány udvari feljegyzés szerint az angol II. Károly és II. Vilmos, a francia I. Ferenc és a dán IV. Keresztély mind bedőltek a hiedelemnek. I. Erzsébet esetében bizonyíték híján csupán következtetni lehet ebben a kérdésben, ugyanis források állítják, hogy udvari orvosai a kannibalizmust két másik páciensnek biztosan javasolták. A „Szűz Királynő” utódja I. Jakab szintén hasonló jellegű kezelést kapott, mint a két korábban említett beteg. A királyt ízületi gyulladás, köszvény gyötörte, orvosa Théodore de Mayerne pedig egy emberi koponya maradványainak, gyógyfüvek, valamint fehér bor elegyével kívánta gyógyítani a szenvedő Jakabot, akinek szigorú utasítás szerint teliholdkor kellett meginnia bizarr keveréket. Az uralkodó viszont képtelen volt bármilyen emberi származékot elfogyasztani, így az ő esetében egy bivaly koponyáját használták alkotóelemként.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor egy tulipánhagymáért luxuslakást lehetett venni
- Így lett Kassa csehszlovák város
- Tíz nagy győzelem a halál fölött
- A modern remetekirályság
- Így tanították Horthyt a 2. világháború után
- A kerti szajha
- Kolozsvár román megszállása
- Az újra megtalált munkásnő
- Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én 13:20
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József 11:20
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához 09:50
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával 09:05
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete tegnap
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban tegnap