Szüfrazsettpetíció a miniszterelnöknek

A nők számára ugyan a hivatalviselést 1885 óta engedélyezték, a választójog megadása még váratott magára, ahogyan több más európai országban is. Habár a magyar szüfrazsettek nem bocsátkoztak nagy nyilvános visszhangot keltő demonstrációkba, hangjukat időről időre hallatták. Jól jelzi a magyarországi nőjogi mozgalom fejlettségét, hogy az 1904-ben alakult, a Bédy-Schwimmer Rózsa és Glücklich Vilma vezette Feministák Egyesülete a következő évben már a Nemzetközi Női Választójogi Szövetség (IWSA) tagja lett, 1913-ban pedig Budapesten rendezték meg a Nemzetközi Női Választójogi Kongresszust.

A feminista törekvéseiknek új lendületet adott az első világháború: a szociáldemokratákkal és más békepárti mozgalmakkal együtt sürgették a véres és értelmetlen öldöklés beszüntetését, miközben továbbra is követelték, hogy teljes jogú állampolgárokként vehessenek részt a közéletben.

Vélhetően a fenti követelések egy rövid kivonata landolt petícióként a miniszterelnökként mindössze 66 napig tevékenykedő Esterházy Móric kezében azon a felvételen, amelyet Müllner János fényképész csípett el 1917-ben.

A bátor magyar szüfrazsett kiléte nem ismert.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2019

• Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
• Az 1990. októberi taxisblokád
• Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
• 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
• A zselízi Eszterházy-kastély
• 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
• A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
• A Drechsler-palota különc asztaltársasága
• Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől