2022. ősz: Megrázó másnapok
ITT támogathatsz bennünket

Sztálin adott utoljára a székelyeknek autonómiát

2014. október 28. 12:23 Csernus Szilveszter

Mindeközben Magyarországon

A román vezetés ezután elérkezettnek látta az időt a román-magyar államközi kapcsolatok felmelegítésére. 1954 szeptemberében Rákosi Mátyás régi ismerőse, a nagyváradi születésű Valter Roman (születési nevén Neuländer Ernő) látogatott Budapestre, ám a magas rangú párttag Bukarestbe küldött beszámolójában Gheorghiu-Dejnek nem tetsző állításokkal színezte ki a megbeszélést. Roman hangsúlyozta, hogy Rákosi egyes területek átengedésére célzott, azzal az indoklással, hogy miután mindkét ország „a szocializmus építésének útján jár (...) ezek a kérdések felvethetők és testvéri szellemben megoldhatók”. Forráshiány révén az állítást igazolni nem lehet, mert csak a Roman által küldött feljegyzés maradt ránk, mindenesetre a politikus elérte célját, hogy a határrevízió kérdésével újra kiélezze az ellentéteket a két párt között.

Az MDP vezetése látszólag ismét meghunyászkodott a románok előtt, amikor 1955 áprilisában Emil Bodnăraș, Simion Bughici és Fazekas János Budapestre látogatott. A román vezetők a kolozsvári Útlevélhivatal fenntartását sérelmezték, mert az „fenntartja az illúziót, hogy Erdély kérdését nem oldották meg véglegesen”, illetve „segíti az erdélyi magyar soviniszta-burzsoáziát”. Erre Rákosi a – kormányfői pozícióját épp elvesztő – „nacionalista” Nagy Imrének tulajdonította annak fennmaradását. Miután Bodnăraș Rákosi fejére olvasta Valter Roman jelentését, színt vallott: „a békeszerződés Erdély kérdésében helyes (...) Valter nyilatkozatának (...) ne higgyenek”. Gerő Ernő tovább nyugtatta a román vezetőket: „ez történelem (...) Erdély kérdését egyszer és mindenkorra (...) megoldottnak kell tekinteni (...), a romániai magyarok ügye a Román Munkáspárt ügye”.

Emellett 1955 decemberében a Román Munkáspárt bukaresti kongresszusán Rákosi beszédében igyekezett elkerülni a nyugtalanságot keltő frázisokat, helyeselte a „lenini szellemű” román nemzetiségi politikát, a romániai magyaroknak pedig azt üzente, hogy „a szocialista haza felvirágoztatásán a románokkal vállvetve minden erővel dolgozzanak”. Gheorghiu-Dej külön megköszönte beszédét, erdélyi értelmiségiek azonban levélben sérelmezték a magyar pártfőtitkár hallgatását a magyar sérelmekről. A kolozsvári magyar Útlevélhivatalt 1955-ben számolták fel.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. ősz: Megrázó másnapok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár