Szívderítő és bizarr anekdotáknak egyaránt forrása volt az első világháború
2021. április 14. 15:21 Múlt-kor
Korábban
Összepisilt csizmák és bombázó Zeppelinek
Ha a katonák el is jutottak a frontvonalba, gyakran akkor sem volt könnyű feladat számukra a menetélés. Csizmáiknál kényelmetlenebb viseletet ugyanis aligha lehetett elképzelni. A lábakon keletkező vízhólyagok és a horzsolások a katonák mindennapjainak részévé váltak. A britek meglehetősen bizarr módszert találtak arra, hogy elviselhetővé tegyék a kemény lábbeli viselését: belevizeltek csizmájukba, és éjszakára úgy hagyták őket.
Ez persze nem minden esetben bizonyult hasznosnak. Egy brit gyalogos katonának például a legenda szerint akkora lába volt, hogy nem találtak neki megfelelő méretű csizmát. A kisebb lábbelik persze rendre felsértették a lábát, ám a problémát végül megoldották: áthelyezték egy tüzérségi alakulathoz.
A katonák dolgát a korábban már említett taxikon kívül más gépek is segítették Tankokat elsőként 1916 szeptemberében, a Somme-nál vetették be. A britek által vizes tartálynak (water tank) álcázva a frontra küldött harckocsik végsebessége ekkor még nem érte el az 5 km/h-t.
Különös jelenségnek számított a Zeppelin léghajó harcokban való bevetése is. A németek 1915 januárjától bombázták a repülő szerkezet segítségével a brit városokat. Ez volt a történelem első olyan offenzívája, amelynek során a polgári lakosságot a levegőből támadták meg. A légitámadásokban mintegy 1400 brit civil halt meg.
A legenda szerint 1915 szeptemberében azonban az egyik ilyen Zeppelin-támadás során a németek a bombák mellett egy sonkát is ledobtak Londonra. A csomagon mindössze ennyi állt: „Ajándék a jól táplált német néptől.” A támadóknak az akcióval mindössze annyi volt a céljuk, hogy megmutassák a briteknek, hogy a tengeri blokád ellenére Németország nem éhezik.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap