2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Szeretett háziállataikat is magukkal vitték hódító útjaikra a vikingek

2023. február 3. 15:05 MTI

A Skandináviából Angliába hajózó vikingek lovakat, kutyákat és elképzelhető, hogy sertéseket is vittek magukkal, derült ki egy friss tudományos kutatásból, amelyet a BBC News ismertetett csütörtökön.

Viking hajók
Viking armada (illusztráció)

A tudósok korábban úgy gondolták, hogy a hódító vikingek angliai falvakból lopták az állatokat. Ám egy új kutatás, amely az állatok maradványait elemezte, azt bizonyította, hogy már azokkal hajóztak Angliába.

A kutatás azt is igazolta, hogy a viking vezetők kedvelték az állatokat, és utazásaikra is magukkal vitték őket.

A Durham Egyetem és a brüsszeli Vrije Egyetem doktori kutatója, Tesi Löffelmann a 9. századból származó csontokat vizsgált meg, amelyek a derbysi Heath Wood régészeti lelőhely sírhalmaiból kerültek elő.

A sírokban együtt eltemetett, elhamvasztott állati és emberi maradványokat találtak. Az állatoknak különleges szerepük lehetett, erre utal, hogy együtt hamvasztották el őket az emberekkel – magyarázta Löffelmann.

Inkább tartották őket kedvtelésből, mint csupán gazdasági célokból – fűzte hozzá a kutató, elárulva, hogy meghatónak találta ezt a kötődést, és a bizonyítékok alapján úgy tűnik, korábban alábecsülték, mennyire fontosak voltak az állatok a vikingek életében.

A lovak és kutyák több hétig hajóztak a vikingekkel az Északi-tengeren. Akkoriban még kisebbek voltak a lovak, ami fontos szempont lehetett a hely szűke miatt, de az út azért így is nedves és kényelmetlen volt – mesélte.

Az ásatások társigazgatója, Julian Richards a Yorki Egyetemről hangsúlyozta, hogy a feltáráson talált maradványok szolgáltatják az első tudományos bizonyítékot arra, hogy a viking harcosok lovakat szállítottak Angliába. A kutatók a csontok elemzéséből állapították meg, hogy az állatok Skandináviából érkeztek.

Az északi mitológia és a 13. századi sagák szintén megerősítik, hogy az állatok fontos szerepet töltöttek be a vikingek életében.

Az ásatáson sertéscsontot is találtak, de a kutatók szerint az nem élő állatból származhatott, hanem inkább egy játékból, esetleg valamilyen jelkép lehetett, amelyet Skandináviából hoztak magukkal.

A kutatási eredményeket a Plos One tudományos folyóiratban publikálták.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár