2022. nyár: Mesebeli menyegzők
ITT támogathatsz bennünket

Százezrekkel végzett a karácsonyi cunami az Indiai-óceánon

2022. február 15. 09:50 Múlt-kor

2004. december 26-án helyi idő szerint reggel nyolc órakor hatalmas erejű földrengés pattant ki Szumátra nyugati partjától mintegy 160 kilométerre a tenger alatt. A rengés a valaha megfigyelt egyik leghatalmasabb cunamit indította el, ami a következő órák során tizennégy ország partvidékét érte el, és leírhatatlan pusztítást végzett.

Banda Aceh külvárosa
Banda Aceh délnyugati külvárosa a cunami pusztítása után, január 2-án.

A földrengés hipocentruma mintegy 30 kilométerrel a tengerszint alatt helyezkedett el, a Szunda-törésként ismert szubdukciós zónában, ahol az Indiai-lemez a Szunda-lemez alá bukik. Erejét az első becslések 8,8-ra tették a momentum magnitúdó skálán (MMS/Mw), ezt később 9,1–9,3 közé korrigálták; ezzel 1900 óta a harmadik legerősebb földrengés volt az 1960-as valdiviai és 1964-es alaszkai rengések után.

A rengés maga körülbelül nyolc perc alatt zajlott le: a találkozó kőzetlemezek két fázisban, egy 1600 kilométer hosszú szakaszon mozdultak el egymáshoz képest. Ennek sebessége az első szakaszban 2,8 km/s (~10100 km/h), a másodikban valamivel alacsonyabb, 2,1 km/s (~7600 km/h) volt. Ennek eredményeként a szakasz teljes hosszában a tengerfenék több méterrel megemelkedett, mintegy 30 km3 vizet kiszorítva annak helyéről; a földrengés így vonalforrásként indította el az Indiai-óceánon át a pusztító cunamit.

Animáció a cunamiról

Minden cunami jellegzetessége, hogy mély vízben igen gyorsan (500–1000 km/h), de nagy hullámhosszú és alacsony amplitúdójú hullámként terjed. Épp ezért az árhullám a nyílt tengeren gyakorlatilag észrevehetetlen, mivel magassága jellemzően fél–egy méter közé esik. Azonban amint sekélyebb vízbe ér, a víztömeg lelassul, a hullámok magassága növekedni, egymástól való távolságuk viszont csökkenni kezd. A „kikötői hullámot” jelentő japán cunami szó is ebből a jelenségből származik: a tengerre kihajózó halászok, akik útközben semmi különöset nem tapasztaltak, visszatérve a hullámtól romba döntött falujukkal szembesültek.

A cunami először az indonéz partokat érte el mintegy 20 perccel a földrengés után. A legközelebbi népes városban, Banda Acehban, és a partmenti falvakban teljes volt a pusztulás. A szemtanúk „fekete óriásként” és „hegyként” írták le a 8–12 méter magas hullámokat, amelyek 3–4 kilométer mélyen törtek be a szárazföldre, mindent elsöpörve maguk előtt. Szumátra északi részén, Banda Acehtól nem messze 51 méter magasra emelkedett a cunami vízfala.

Srí Lanka szigetét, Thaiföldet és Indiát két, a Maldív-szigeteket és Szomáliát öt, Dél-Afrikát tizenegy órával a földrengést követően érte el az árhullám. A távolsággal az ereje is csökkent, de még 8500 kilométerre az epicentrumtól, a dél-afrikai Struisbaaiban is másfél méter magas hullámként regisztrálták, ami két halálos áldozatot követelt az országban. A közelebbi partokra azonban teljes erejével csapott le, és bár a védőgátak és hullámtörők, ahol voltak, mérsékelték a rombolást, teljesen megakadályozni sehol nem tudták.

A cunamit különösen veszedelmessé teszi, hogy sokszor minden előjel nélkül érkezik meg a partvidékre. A hullám természetéből adódóan előfordul, hogy a tenger a part mentén visszahúzódik röviddel a cunami érkezése előtt, de ez nem minden esetben történik meg. Amikor igen, az még külön veszélyforrás lehet: az emberek ilyenkor lemennek a partra a szokatlan látványt, a hirtelen szárazra került tengerfeneket szemügyre venni, és a cunami ott éri őket.

A karácsonyi cunami által érintett országokban is számos említés történt a visszahúzódó víz által hátrahagyott területre csődülő helyiekről és turistákról, akik aztán az érkező árhullám martalékaivá váltak. Azonban ellenpélda is akadt: a thaiföldi Phuket város egyik strandján a tíz éves brit turista, Tilly Smith, aki nem sokkal korábban az iskolában hallott a jelenségről, felismerte benne a veszélyt, és figyelmeztetni tudta családját és más strandolókat, akiknek így volt ideje biztonságba vonulni.

A cunami a becslések szerint 228 ezer ember életét oltotta ki, ebből mintegy 170 ezerét Indonéziában. Az anyagi és környezeti károk felbecsülhetetlenek voltak: legalább 1 millió 700 ezer ember vesztette el az otthonát, az ökoszisztéma pedig súlyosan károsodott az érintett területeken. A tragédiára válaszul világszerte gyűjtések indultak, számos állam és nemzetközi szervezet ajánlott fel humanitárius segítséget a károk enyhítésére, elhárítására. Összesen több mint 14 milliárd dollárnyi adomány gyűlt össze, de a katasztrófa hatása máig érezhető az Indiai-óceánt körülvevő országokban.

 

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. nyár: Mesebeli menyegzők
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
A cunami terjedésének időbeli térképeA 2600 tonnás Apung 1 hajót a cunami 2,5 kilométernyire sodorta be a szárazföldre
Legfrissebb
Legolvasottabb
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár