Százezrek vesztek oda felfoghatatlan kínok között Leningrád 900 napos ostromában

Fűleves és cukrozott föld

Hogy elkerüljék az éhhalált, a magas rangú tisztek és pártfunkcionáriusok néhány szem krumpliért vagy akár egy zsák lisztért cserébe értéktárgyaik eladására kényszerültek. Egy nyúlszőr női kabát 16 kg burgonyát, egy zsebóra 1,5 kg kenyeret ért.

Ha valaki desszertre vágyott, az árusok az ún. Badajev-földet ajánlották, amely a korábban már említett lebombázott Badajev-raktárak pincéjéből felkapargatott, megolvadt cukorral kevert sarat jelentette.

Szovjet légvédelmi állások a Szent Izsák-katedrális előtt, amely a szovjet időkben múzeumként működött

Mások fűből készült süteményt árultak. A fű lett az egyik legfontosabb élelmiszer-alapanyag: leves-, valamint kenyérkészítésre is felhasználták. A leningrádiak a bőröket, sőt, gyakran még a tapétaragasztót is kifőzték.

Hogy a borzalmas körülmények ellenére mégsem veszett oda az egész város, az „élet útjának” köszönhető. A Leningrádot és a szovjet hátországot összekötő egyetlen kapocs ugyanis a befagyott Ladoga-tó maradt.

Bár a heves német bombázások következtében több szállítóhajó is elsüllyedt, a tavon szállított élelmiszer sokak számára életmentőnek bizonyult.

Az első gépkocsioszlop november 19-én indult meg az „élet útján.” A jégúton a blokád végéig összesen 360 ezer tonna rakomány érkezett a városba, amelynek mintegy 75%-a élelmiszer volt.

Emellett több mint 500 ezer civil és 35 ezer katona menekült el, és jelentős mennyiségű ipari felszerelés, valamint számos műtárgy került ki a Ladoga-tavon a városból.

1. Észak elbarikádozott Velencéje
2. Cellulózkenyér
3. Fűleves és cukrozott föld
4. Holtak városa
5. Leningrád sötétbe borul
6. „Csak Tánya maradt”
7. Elfeledett szenvedés

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?