Számos elmélet született, de még mindig nem oldódott meg a Gyatlov-rejtély
2024. július 7. 16:05 Múlt-kor
Alsóneműre vetkőzött, cipő nélküli áldozatok, külsérelmi nyomok nélkül elmozdult belső szervek, levágott testrészek és idegen vérnyomok. 1959 januárjában tíz fiatal vágott neki az Urál északi lejtőinek, ám közülük csupán egy élte túl a krimibe illő furcsaságokkal teli kalandot. A mínusz harminc fokos hidegben, lakatlan területen eltűnt turistacsoport tagjainak egy részét csak egy hónappal azután találták meg, hogy nyomuk veszett, további négy tetemet pedig csak jóval később, májusban fedeztek fel. A több mint különös események végére a mai napig nem sikerült pontot tenni, ám tucatnyi spekuláció látott már napvilágot. A gyorsan lezárult nyomozás és a dokumentumok titkosítása a szovjet kriminalisztika egyik legrejtélyesebb ügyévé tették a több mint hatvan éve megoldatlan talányt: mi vezetett a fiatalok erőszakos halálához?
Korábban
Ügynök a csapatban
1959 elején Igor Alekszejevics Gyatlov, a rádiótechnikai kar végzős hallgatója vezetésével az Uráli Politechnikai Egyetem hegymászókörének kilenc tagja egy 200 kilométeres, igen megerőltető, hegymászással kombinált sítúrát tűzött ki maga elé célul.
Gyatlov gyakorlott hegymászó volt, a terület az eset óta az ő nevét viseli.
Egyes források szerint a túravezető ezt az alkalmat egyfajta tréningnek is szánta, mert nagy álma az volt, hogy a diploma megszerzését követően egy valódi sarkköri kutatócsoportba is kéri majd a felvételét.
A tapasztalt túrázónak számító huszonévesekből álló csapat hat egyetemistából és három friss diplomás, de már elhelyezkedett mérnökből állt.
Közülük kettő a szovjet hadsereg plutónium-szükségleteinek kielégítéséért felelős, Cseljabinszk–40 fedőnevű vállalatnál dolgozott.
Igor Alekszejevics Gyatlov (b) és barátai, Jurij Jefimovics Jugyin és Ljudmila Dubinyina (ölelkezve), valamint Nyikolaj Thibeaux-Brignolle (j, a háttérben).
A csoporthoz tizedikként, az utolsó pillanatban csatlakozott a fiatalok számára teljesen ismeretlen, tetoválásokkal teli, profi magashegyi túravezető, a 37 éves Alekszandr Alekszandrovics Zolotarjov, aki – mint később kiderült – a szovjet belső elhárítás tisztjeként tevékenykedett.
Miután a csoport tagjai beszerezték a hatóságoktól a távolmaradási hozzájárulásokat és az útvonalengedélyt – amin valószínűleg nagyot lendített, hogy a kirándulást a Szovjetunió Kommunista Pártja a napokban tartott XXI. Kongresszusának ajánlották – január 25-én útnak is indultak Szverdlovszkból (a mai Jekatyerinburgból).
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor történelmi magazin
- Forró magyar őszök – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Holokauszt 1944-ben: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Páratlan párok: megjelent a Múlt-kor téli száma
- Horthy Miklós ingadozó trónkérdései
- Rákosi 1956 utáni ismeretlen levelei
- A Hunyadi-dinasztia tündöklése és bukása
- Kulisszatitkok az Egri csillagok forgatásáról
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.
