Számos alkalommal sebesült meg, de imádta a csatazajt Sir Adrian Carton de Wiart

Még a hatvanas éveiben is

Hiába a 4 évnyi értelmetlen, több mint 16 millió halottat maga után hagyó esztelen öldöklés, Carton de Wiartra várt még egy háború. A lengyeleknek ugyanis nagy szüksége volt a több fegyveres konfliktust megjárt brit tapasztalataira, aki így hamarosan Kelet-Európában találta magát.

Az ukrán és a lengyel nacionalisták közötti ellentétek elsimításán dolgozó veterán a szovjet–lengyel háborúról jelentett, többször járt a frontvonalon, és rendszeres kapcsolatban volt a pápai nunciussal, Achille Ratti bíborossal, a későbbi XI. Piusszal. Hamar kivívta a lengyelek szimpátiáját, amiért elismerte Varsó igényét Kelet-Galíciára, valamint szoros kapcsolatot ápolt a lengyelek vezetőjével, Piłsudski marsallal.

Az újjászülető Lengyelország hadserege nagy győzelmet aratott: a győztes varsói csata nyomán Lengyelország Szovjet-Oroszországgal 1921-ben megkötötte a rigai békét, amelynek eredményeként területe 388 900 négyzetkilométer lett, jóval nagyobb, mint korábban remélték. A lengyelek győzelmével a brit katonai misszió is befejezte munkáját, Carton de Wiart 1923. december 19-én szerelt le tiszteletbeli vezérőrnagyi rangban.

1924 és 1939 között Carton de Wiart békében élt Lengyelországban (prostyńi birtokáról évente járt vissza Angliába a téli hónapokban), az idilli éveknek azonban az 1939. szeptember 1-jén kezdődő lengyelországi hadjárat véget vetett. A második világháború kitörése után visszatért Angliába, és kinevezték a lengyelországi brit katonai misszió vezetőjévé, de küldetése nem sokáig tartott: ahogy a lengyel ellenállás egyre gyengült, Carton de Wiart evakuálta a brit misszió és a lengyel kormány tagjait. Autókonvoja a román határ felé vette az irányt, miközben az úton a Luftwaffe támadta, s miután a kelet-európai országban nem érezte biztonságban magát, a letartóztatásától tartva – hamis papírokkal – repülőre ült.

1940 áprilisában Norvégiába küldték, ahol a namsosi – rosszul előkészített – angol–francia partraszállást és Trondheim városának haditengerészeti támadását kellett levezényelnie, de a hadművelet a szövetséges csapatok evakuálásával végződött. Carton de Wiart később egy rövid ideig Észak-Írországban állomásozott, majd 1941 áprilisában Jugoszláviába rendelték, azonban repülőgépét lelőtték a Földközi-tenger fölött. A zuhanást szerencsésen túlélte, ám mikor kiúszott a partra, az olaszok elfogták.

Jóllehet ekkor már a hatvanas éveiben járt, Carton de Wiart többször is próbált megszökni a fogolytáborból. Egy alkalommal sikerült átmásznia a kerítésen, s nyolc napig – olasz parasztnak öltözve – bujkált az erdőkben, azonban öltözékével, valamint a megcáfolhatatlan ténnyel, miszerint távolról sem nézett ki olasznak, és olaszul egy árva szót sem tudott, hamar feltűnt a hatóságoknak, ismét elfogták.

1941 és 1943 között volt olasz hadifogságban. '43 augusztusában váratlanul kiszabadult, a római kormány ugyanis őt bízta meg azzal, hogy juttassa el a brit hadseregnek az olasz–angol különbékéről szóló üzenetet. Mikor Lisszabonba ért, visszament Londonba, de sok nyugta nem volt: előbb részt vett az 1943-as kairói értekezleten, majd Kínába küldték, ahol Winston Churchillt képviselte a Csang Kaj-sek kínai vezetővel történő tárgyalásokon egészen 1947-ig.

Churchill valóságos csodálója volt Carton de Wiartnak, a „lovagiasság és a becsület élő példájaként” emlegette, s kérésére még az önéletrajza előszavába is írt néhány sort. Mikor 1945 júliusában Clement Richard Attlee váltotta Churchillt a kormányfői bársonyszékben, arra kérte Carton de Wiartot, hogy maradjon Kínában. Carton de Wiart 1947 októberében vonult nyugállományba tiszteletbeli altábornagyi rangban.
A nyughatatlan katona 1947-es nyugdíjazása után az írországi Cork megyében telepedett le, ahol szabadidejének zömét horgászattal töltötte. 1963-ban, 83 éves korában távozott az élők sorából.

1. Vissza Afrikába
2. Még a hatvanas éveiben is

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
• 26 éves az Európai Unió
• Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
• Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
• A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
• 10 tény a ruandai népirtásról
• 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
• Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
• Viták a közös európai történelem kapcsán