Sokáig úgy tűnt, átok lengi körül a Panama-csatorna építését

A botránytól az unióig

Nem kellett sokat várni ahhoz, hogy Panama területén bekövetkezzen az első komolyabb botrány, amelynek azonban a főszereplői nem a földszorost meghódító spanyolok, hanem a skótok voltak. Ők úgy vélték, főleg egy William Paterson nevű kereskedő lobbizásának köszönhetően, hogy önállóan – Angliától függetlenül – beszállnak a gyarmatosításba.

Helyszínként a panamai földszoroson lévő Dariént nézték ki, mivel Paterson úgy vélte, hogy a térségnek idővel fontos szerep juthat a távol-keleti kereskedelemben. Az anyagi források összegyűjtése azonban nem ment könnyen, mert Orániai Vilmos, aki egyszerre volt angol és skót király, megtiltotta a skótoknak, hogy külföldön jegyeztessenek be tőkét a vállalkozásra, az angol Kelet-indiai Társaság pedig megpróbálta meghiúsítani, hogy más forrásokhoz jussanak.

Vilmos döntésében az is szerepet játszott, hogy ez idő tájt a franciákkal háborúzott, és nem akarta magára haragítani Spanyolországot.

Herman Moll térképész 1729-es vázlata alapján készült térkép a „Kaledónia-öbölről”, keleti partján Új-Edinburgh-val. A ma itt található kisebb település neve Puerto Escocés, azaz Skót Kikötő.

Ez azonban az ötletgazdák kedvét nem vette el, akik végül közadakozásból valósították meg a vállalkozást, és szinte minden skót magánszemély és fontosabb szervezet beszállt a gyarmatosításba.

Az első expedíció 1698-ban futott ki, öt hajóval és 1200 emberrel. Hamarosan felépítették Fort St. Andrew-t, és a közelében New Edinburgh-t, de az egész gyarmat nemsokára a megsemmisülés szélére jutott. A sárgaláz megtizedelte a skót telepeseket, és a várt paradicsomi állapotok helyett valóságos pokol várta őket. Paterson is megbetegedett, a felesége és a gyermeke pedig meg is halt. A skótok 1699-ben végül elhagyták a telepet, és a 300 túlélő hazatért Skóciába.

Ott azonban még nem értesültek arról, hogy a próbálkozás kudarcba fulladt, és négy hajó és újabb ezer ember kelt útra. Az elhagyatott és romokban álló település értelemszerűen nem lelkesítette fel az újonnan érkezőket, de a sárgaláz mellett sokkal nagyobb gondot okozott, hogy a spanyolok nem vették jó néven, hogy a skótok gyarmatot alapítanak az ő területeiken, ezért katonai erővel léptek fel ellenük, és ostrom alá vették Fort St. Andrew-t.

Az erőd építésekor elkövették azt az aprónak nem nevezhető hibát, hogy nem volt saját édesvíz-ellátása, így hamarosan feladták az egész gyarmatot. A vállalkozás bukása magát Skóciát is bedöntötte: modern kori becslések szerint a nemzeti vagyon 25-40%-át ölték bele a gyarmatba, ami megrendítette a skót gazdaságot, így a skótok kénytelenek voltak angol segítséget kérni, és belementek a sokak által szorgalmazott unióba. Az Acts of Union 15. cikkelye alapján Skóciának adandó pénzügyi segély több mint felét a Darién-botrányban pórul járt személyek kárpótlására fordították.

1. Az első felfedezők
2. A botránytól az unióig
3. Francia módi
4. Csődcsatorna
5. Az Egyesült Államok átveszi a stafétát

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Anno

• A kataklizma, ami elhozta a portugál gyarmatbirodalom végét
• Az elektromos jelzőlámpával világelső lett a forgalmi káosz legyőzésében Cleveland városa
• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Bosszúvágy, pénzhiány, hatalmi intrikák: a keresztesek pusztítása Konstantinápolyban
• Patton tábornokot előbb az amerikaiak, majd a szovjetek próbálhatták meg eltenni láb alól
• Végső elkeseredésében választotta a halált az első világháború utolsó percében elesett katona