2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Sintértelepről jutott az űrbe Lajka kutya

2016. november 3. 10:09

Miközben Moszkva utcáit járta élelem után kuncsorogva, aligha sejtette, hogy nemsokára egy történelmi jelentőségű kísérlet alanyaként az űrben szénné égve leli majd halálát. Lajka, a világ valaha élt egyik leghíresebb kutyája villámgyors karriert futott be, ám élete tragikus véget ért.

A Lajkának (Ugatós) elnevezett, korábban az orosz fővárosban kóborló nőstény keverékkutyát – akinek az ereiben feltehetően husky, valamint terrier vér is csörgedezett – 1957. november 3-án lőtték fel a 4 méteres, 2 méter átmérőjű, 508 kg-os Szputnyik-2 műhold fedélzetén, így ő lett az első élőlény, aki megkerülte a Földet . Sajnos nem sokáig élvezhette az elé táruló fantasztikus kilátást.

A két szuperhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió ebben az időszakban már nemcsak a Földön, hanem az űrben is egyre keményebb versenyt folytatott egymással. A szovjetek már 1957. október 4-én, a világ első műholdja, a Szputnyik-1 fellövése idején előnybe kerültek az amerikaiakkal szemben, Hruscsov pedig ezen felbuzdulva utasította a szakembereket, hogy a szocialista forradalom 40. évfordulójára, november 7-ére lépjenek tovább: egy élőlényt is juttassanak fel az űrbe.

Mivel a tudósoknak az ötvenes években még fogalma sem volt arról, hogy egy űrutazás milyen hatással van az emberi szervezetre, így elsőként egy kutyát jelöltek ki a feladatra. A szovjet szakemberek több, sintértelepről összeválogatott kandidáns közül végül mintegy 20 napos kiképzés után választották ki a szimulált űrutazási körülményekre legjobban reagáló Lajkát.

A szovjetek hivatalos verziója szerint a kutya hat nappal az indulást követően, oxigénhiány következtében halt meg (egy másik elmélet szerint pedig egy méregadag végzett vele), de évtizedekkel később, 2002-ben kiderült az igazság: Lajka valójában már néhány órával a fellövés után, az űrkapszula túlhevülése miatt életét vesztette. A tudósok azonban az állat a testére erősített elektródák segítségével számos új információ birtokába kerültek az űrutazás biológiai hatásaival kapcsolatban, és 4 évvel később már az ember is meghódította a világűrt.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár