Simon Winder: Danubia - Személyes krónika a Habsburgok Európájáról

2015. június 1. 12:21

Simon Winder rendkívül szórakoztató és részletgazdag könyve csontvázak, ékszerek, medveárkok és balszerencsés házasságok szédítő forgatagába rántja be olvasóját. A Danubia egy dinasztia története, de legalább annyira szól a Habsburgok alattvalóiról, akik különféle nyelvet beszéltek, roppant területeket népesítettek be, és olykor kifejezett hálátlanságot mutattak különc bécsi uralkodójuk iránt. Nekünk, magyaroknak különösen érdekes és tanulságos az, ahogy egy angolszász szerző a régiónkat szemléli. A június elején megjelenő könyvből olvashatnak most egy exkluzív részletet.

Korábban

Sosem fogjuk megtudni, bevált volna-e Ferenc Ferdinánd Nagy-ausztriai Egyesült Államokról szőtt terve, de papíron csábítónak tűnik: tizenöt etnikailag koherens állam és Bécs mint (igencsak nagy hatalmú) szövetségi főváros. Ha a térképre nézünk (amit az erdélyi román Aurel Popovici rajzolt), egy olyan jövőt láthatunk, amely soha nem következett be – illetve csak részlegesen, a nácik ocsmány és átmeneti bábáskodása alatt. Olyan államok létezése, mint Székelyföld, Trentino és Német-Csehország, rengeteg gyötrelmet előzött volna meg, s a térkép a felvetése óta eltelt évszázad történéseinek kínos kommentárjává vált.

A főherceg a Habsburgoknál szokatlan módon rosszul állt a nyelvtanulással, és többek között talán azért is utálta annyira Magyarországot, mert képtelen volt elsajátítani a magyart. Ahhoz, hogy a térképe működhessen, első akadályként a magyar államot kellett szétzúznia. Ferenc Ferdinándot annyira felbőszítette a magyar főurak sokéves ködösítése, hazabeszélése és képmutatása, hogy – éppen ő, aki világéletében gyűlölte a demokráciát – a széles körű választójog készséges támogatójává vált, de csakis Magyarországon (Ausztriában nem), méghozzá kizárólag azért, hogy hergelje, majd pedig tönkretegye a magyar arisztokráciát. Föl akarta idézni a még 1849-ben uralkodott megalázkodás légkörét, hogy rendet teremtsen a pillanatnyi zűrzavarban, és egy államok fölötti Habsburg-államot hozzon létre. Ezek az izgalmas lehetőségek természetesen ellentmondásba kerültek megvalósításuk akut problémáival. Bármennyire nélkülözték is a barátokat a magyarok, egy ennyire drasztikus átrendezés magára vonhatta volna az oroszok rosszalló figyelmét, és könnyen olyasfajta világégéshez vezető olasz, szerb meg román felháborodást is kiválthatott volna, amilyet végül Ferenc Ferdinánd meggyilkolása provokált. A főherceg azt is feltételezte, hogy miután valahogy leszerelik a magyarokat, minden nemzetiség vígan beéri azzal, hogy változatlanul csupán néprajzi jelenség legyen a Habsburg-föderalizmus keretein belül. No de miért akartak volna továbbra is erdők ölelte kis tartományukban maradni a csehországi németek ahelyett, hogy a Német Birodalommal egyesüljenek? Arról sem vett tudomást a terv, hogy éppen a magyarok a csendőrök, a legbuzgóbban brutális antinacionalista rendfenntartók, azaz semlegesítésük a leghatékonyabb fegyvert ütné ki a Habsburgok kezéből. A Popovici-csal készíttetett térkép egyes elemeit végül tényleg kipróbálták, méghozzá borzalmas következményekkel – és fontos megjegyeznünk, hogy mind a határok könyörtelen átszabásának ötlete, mind az azzal magától értetődően összefüggő erőszak Ferenc Ferdinánd elgondolásából eredeztethető.

Simon Winder: Danubia
Fordította: Komáromy Rudolf
Megjelenés: 2015.06.01.
Park Könyvkiadó