Róma hat kifosztása

2015. szeptember 21. 08:15

Korábban

Prostituált apácák

„Sokat sírtak; mindannyian gazdagok vagyunk” – foglalta össze Róma 1527 májusi feldúlását a rablóhadjárat egyik résztvevője. Az események kiváltó okát az jelentette, hogy V. Károly római császár – a VII. Kelemen pápával szövetséges – cognaci liga ellen harcoló hadai már hónapok óta nem kapták meg a zsoldjukat. Hogy ne törjön meg a sereg lendülete, III. Károly Bourbon-herceg ígéretet tett arra, hogy Róma kifosztásával fogja őket kárpótolni. A lerongyolódott katonák 1527. május 5-án értek a város alá. Másnap áttörték a védelmet, a herceg azonban a harcokban életét vesztette. A császáriak a vatikáni Svájci Gárda tagjait gyakorlatilag lemészárolták a Szent Péter-székesegyház lépcsőin, de VII. Kelemennek egy titkos alagúton sikerült megszöknie, és elbarikádoznia magát az Angyalvárba.

A vezető nélkül maradt császári sereg vérszomjas csőcselékké alakult át. A fosztogatás és a gyújtogatások mellett mészárlása kezdtek. Nemcsak a férfiakat, a gyerekeket sem kímélték, a nők közül pedig még az apácákat is megszégyenítették: sokakat megerőszakoltak, de voltak, akiket egyenes prostitúcióra kényszerítettek. Amikor a katonák a háromnapos ámokfutásukat követően kivonultak Rómából, a város 55 ezer lakosának mintegy fele halott volt vagy hajléktalan. A rombolás a műkincseket is érintette. A katonák számos felbecsülhetetlen értékű műalkotást pusztítottak el. Néhány tudós az 1527-es Sacco di Romát tatja számon a reneszánsz végpontjaként.

előző oldal 6 / 6