Részegen legyilkolta az embereit, vezeklésként keresztes hadjáratot vezetett a dán király

Átalakuló Skandinávia

A viking kor nem csak az északi harcosok által kifosztott és elfoglalt területeken, hanem magában Skandináviában is változásokat hozott. Mint John Haywood, egy, a vikingekről szóló új, Northmen: The Viking Saga AD 793-1241 címmel megjelent könyv szerzője kifejtette, skandináv szempontból a viking kor az európai „mainstreamhez” való felzárkózást jelentette – olvasható a History portál cikkében.

Míg a vikingek bejárták a világot, a világot, vagyis az otthontól távol megismert eszméket, kultúrát is elhozták Skandináviába. A legfontosabb ezek közül természetesen a kereszténység volt, amely teljesen megváltoztatta Skandináviát – fogalmazott a kutató. Az új hittel együtt érkezett a római és egyházi jog, a latin írás és irodalom, valamint a keresztény művészet is – mindez néhány évtized alatt megváltoztatta a skandináv kultúrát.

Az északi királyokat különösen vonzotta az új hit, mivel hozzájárult ahhoz, hogy megerősítse uralkodói pozíciójukat. A gondolatot, amely szerint hatalmuk Istentől származik, érthető módon nagy vonzerőt jelentett számukra. A királyoknak az is kapóra jött, hogy a kereszténység felvétele a papi réteg megszületését is magával hozta, csökkentve ezzel az addig az ehhez hasonló funkciót ellátó helyi főnökök hatalmát.

1095-re, az első keresztes hadjárat II. Orbán pápa által történő meghirdetése idejére már az északi területek népességének jelentős része áttért a keresztény hitre. Az egyházfő kijelentette (a tudósok vitatják, hogy valóban tett-e ilyen kijelentést): azok, akik csatlakoznak a Szentföld felszabadítására induló hadakhoz, feloldozást nyernek minden bűnük alól. A vallási buzgalom által hajtott vikingek is a nagyjából 100 ezer, Jeruzsálem felé induló keresztes között voltak. 

A „szent harcosokat”, miután 1099-ben elfoglalták Jeruzsálemet, arra ösztönözték, hogy forduljanak szembe a kereszténység többi ellenségével, így például a mórokkal, a szlávokkal és a balti népekkel. Eközben a skandináv királyok az elsők között voltak, akik felfogták a keresztes hadjárat jelentőségét. I. (Jóságos) Erik dán király Jeruzsálem elfoglalása után mindössze három évvel az első keresztény király volt, aki zarándoklatra indult a Szentföldre, hogy így vezekeljen azért, mert részegen dühében megölte négy emberét. Úti célját végül nem érte el, mivel útközben megbetegedett, és Cipruson meghalt. 

1. Átalakuló Skandinávia
2. Legyilkolt „hitetlenek”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?