Rejtély, hogy kik lakták több évszázadon át Petra sziklába vájt városát

Romantikus sors

A romantika, ami még megmaradt belőle, a várost első számú úti céllá emelte, nem csak a kutatók, hanem írók, festők és jómódú turisták számára. Akkora volt az érdeklődés a Kelet iránt a nyugatiak részéről, hogy még túrákat is szerveztek. E mögött a térség arabjai álltak, akik pénzkereseti lehetőséget láttak ebben.

A ’drogman’-ok idegenvezetők voltak, tolmácsok és mindenesek, akik elkísérték a látogatókat és táplálták fantáziájukat. Legendákat meséltek a nabateusokról és vázolták elbeszéléseiket az élvezetekről, vagy a halálról. A történetek szaporodása további szárnyakat adott az elveszett civilizáción nyerészkedésnek. Így született a hatalmas mítosz Petra körül, ami napjainkig életben maradt.

Petra klímája sivatagos, meglehetősen kevés csapadékkal. Az esővíz összegyűjtéséhez a várost egy meredek sziklafalakkal körülvett széles medencében helyezték el.

A sugallat miatt a nyugati irodalom, valamint a turisták is szabadjára engedték a történetet.  „Rózsavörös város – feleannyi idős, mint az örökkévalóság”, mondta a brit költő, John William Burgon 1840-ben néhány verssorban, amelyek meghozták szerencséjét. Mindennek ellenére, és mint annyi más író, Burgon sosem járt ott. Csak „álmodott” vele.

Carlos Buenacasa szerint a vonzalomban, amelyet érzett – és érez – a Nyugat Petra iránt, fontos szerepet töltött be az eredetiség. Habár érintkezik a római korral, nincs még egy olyan város a mediterrán térségben, amely hasonlítana rá, ami a Szik hegyszorosának szívében rejtett elhelyezkedésével, valamint újrafelfedezésének bizonytalanságaival együtt mindenféle legendát engedett útjára. „Az a tény, hogy ilyen lassan és adagoltan kaptak információkat a nabateusokról és a városról, hozzájárult a megbabonázottság növeléséhez’, teszi hozzá a történész.

Veszélyben a város?

Petrát 1985-ben az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította és 2007 óta tagja a világ újabb hét csodájának, ráadásul Jordánia egyik legkiemelkedőbb műremekei (díszei) közé tartozik. Ennek ellenére a város bizonyos veszélyekkel néz szembe.

„A kincstár” Petránál

A rideg klíma miatt féltik megőrzését. Az esők és szelek port és homokot hordanak, ezzel erodálva az emlékművek homlokzatát. A turizmus is pusztítja a területet. Látogatók ezrei érkeznek a városba a Szik torkán keresztül, lóháton, a mozgás pedig felveri a port, ami végzetes a homlokzatok megőrzését tekintve.

1989-ben Ammánban, Jordánia fővárosában létrehozták a Petra National Trust alapot, Núr királyné támogatásával. Célja a város megőrzésének biztosítása. Ebből a feladatból kiveszi részét a jordán kormány, valamint az UNESCO is. Ha nem sikerül enyhíteni a bomlást, amivel szembenéz Petra, a rózsaszínű sivatagi város újra elveszhet, ebben az esetben azonban véglegesen.

1. Újra felfedezett kincs
2. A nabateusok eredete
3. Menedékből város
4. Irigy szomszédok
5. Romantikus sors

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

rejtélyek

• Máig megoldatlan a Mary Celeste kísértethajó rejtélye
• Dél-Amerikában is fosztogatott Butch Cassidy bandája 
• Máig számos rejtély övezi a sandringhami zászólalj eltűnését
• A pápai tiltás ellenére sokáig töretlen volt a szabadkőművesek népszerűsége
• Máig nem tudni, mi történt a rejtélyes módon eltűnt roanoke-i kolóniával
• Egy letűnt korszak rejtélyes mementói a Húsvét-szigeti moai szobrok