Régi korok álarcai – Farsangok a Fortepanon

Álarcosbál 1960-ban (Fortepan / Kotnyek Antal)

A január 6-án, vízkereszttel kezdődő és húsvárvasárnapig tartó farsanghoz rengeteg hagyomány és szokás kapcsolódik. Ez az ünnepkör az ősi tavaszvárás időszaka, legjellemzőbb érzése az öröm, amely az evés-ivás, a lakodalmak, a disznótorok, a jelmezes, álarcos felvonulások és mulatságok köré szerveződik.

A középkorban az egyház szüntelenül tiltakozott e szokások ellen, mert az örömök féktelen tobzódását az ördög művének tartotta. A prédikációk azonban hatástalanok maradtak, a tradíciók pedig tovább éltek és koronként újabb elemekkel gazdagodtak.

Városon és falun, társadalmi rétegenként eltért, mivel ünnepelték a farsangot, emellett a külföldi tradíciók is felfedezhetők a magyar hagyományokban. Mátyás király például Itáliából hozatott álarcokat. Férfiak gyakran nőnek, nők pedig férfinak öltöztek, színdarabokat is előadtak, sőt állakodalmat és áltemetést is rendeztek.

A beöltözés, az átalakulás, a valaki vagy valami mássá válás varázsa a 20. században is megtalálta a helyét, gyerekek és felnőttek egyaránt részt vettek a hétköznapokat felforgató, a világot a sarkaiból kiforgató farsangi szokások fenntartásában.

Az örökzöld jelmezek egyike: a bohóc, 1913. (Fortepan / Kurutz Márton)

Soproni farsangolók csoportképe, 1928. (Fortepan / Hajdu András)

Erdő-tematika, 1935. (Fortepan / Schermann Ákos)

Jezsuita farsang, 1940. (Fortepan / Jezsuita Levéltár)

A Budapest Táncpalota (Moulin Rouge) farsangja a Nagymező utcában, Feleki Kamill és tánckara, 1959. (Fortepan / Bauer Sándor)

Az Álarc nem kötelező című nyilvános farsangi műsor felvétele a Magyar Rádió 6-os stúdiójában, 1964. (Fortepan / Szalay Zoltán)

Aki mögé nem jó beülni, 1964. (Fortepan / Szalay Zoltán)

Farsangi műsor a Magyar Rádió Márványtermében, középen Antal Imre, 1968. (Fortepan / Szalay Zoltán)

Antal Imre a Magyar Rádió farsangján, 1968. (Fortepan / Szalay Zoltán)

Farsangi dekoráció 1969-ből. (Fortepan / Bauer Sándor)

Ipolydamásdi farsang, 1973. (Fortepan / Urbán Tamás)

Az űrhajózás lázában, 1979. (Fortepan / Mari Gabriella)

A kéményseprő 1979-ben is megkerülhetetlen szereplője volt a jelmezbálnak. (Fortepan / Mari Gabriella)

Egy másik bohóc 1983-ból. (Fortepan / Déri György)

„Az iskola rabja vagyok”, 1983. (Fortepan / Déri György)

Hollywood betör a farsangra, 1984. (Fortepan / Fortepan)

A királynő és színes udvara, 1985 (Fortepan / Déri György)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban