Pompeji lakói jobban be tudták világítani otthonaikat Kr. u. 79-ben, mint a londoniak 1820-ban
2020. július 21. 16:50 Múlt-kor
A város katasztrofális pusztulásakor, Kr. u. 79-ben a Vezúv vulkán lábánál fekvő Pompejiben élő emberek jobban be tudták világítani környezetüket esténként, mint a 19. század eleji londoniak – jutott meglepő következtetésére nemrégiben egy kutatócsoport.
Korábban
Minőség, mennyiség és adók
Az ipari forradalom olaj-, majd gáz-, végül pedig elektromos világítási rendszerei előtt a mindennapi életben az ókorban és az újkorban is a gyertya volt a legelterjedtebb eszköz a sötétedés utáni világításra.
A kutatók szerint a jobb esti világítás a nagyobb keresethez, nagyobb tanultsághoz és műveltséghez, és jobb mentális egészséghez, illetve általános jóléthez is hozzájárulhatott. Elemzésük szerint az 1. századi rómaiaknak mintegy 17 százalékkal több mesterséges fény állt rendelkezésükre, mint a György-kori londoniaknak – emiatt könnyen lehet, hogy lényegesen boldogabbak voltak.
Dr. Kai Whiting, a belga Louvaini Katolikus Egyetem kutatója és a tanulmány vezető szerzője elmondta: „Modellünk felhasználásával úgy becsültük, az átlag ókori római emberre hozzávetőleg 41 000 lumenóra világítás jutott fejenként, évente. Ez fejenként körülbelül évi 6000 lumenórával, azaz 17 százalékkal több világítást jelent, mint amennyi a György-kori társaiknak jutott.”
„Valójában 1850-ig – az ipari forradalomig – kellett várni arra, hogy London felzárkózzon az ókori Rómához. Kétségtelen, hogy Pompeji és Herculaneum egyes rabszolgáinak jobb hozzáférése volt a világításhoz, mint a szegény György-kori családoknak – ez olyan dolog, amelyre talán nemigen gondolunk” – tette hozzá.
A világítás szintjét számos tényező befolyásolta a két civilizációban. A 19. század eleji Angliában lényegesen jobb tüzelőanyagok álltak rendelkezésre, mint az ókori Rómában – gyertyáik faggyúból, viaszból és cetvelőből készültek, míg a rómaiakéi zsírból, és a földgáz elődje, a szénből előállított, úgynevezett világítógáz is létezett ekkor már. Ezek azonban áruk miatt a század elején még a gazdagok, illetve a nagyobb vállalkozások privilégiumai voltak.
A szegényebb angolokat a 19. század elején ráadásul két, mai szemszögből rendkívül visszásnak tűnő adó is sújtotta: mind a gyertyákra, mind a lakásokon található ablakokra külön tarifákat vetett ki az állam. Azok, akik egyetlen ablak adóját sem tudták megfizetni, minden otthon töltött idejükben a mesterséges világításra voltak utalva, ez azonban szintén drága mulatság volt számukra.
A rómaiaknak – bár gyertyáik állati zsírból készültek, és kevesebb fényt bocsátottak ki, lámpáikba pedig csak olívaolajat tudtak tölteni – nem volt semmilyen formában korlátozva a világítás különböző formáinak használata, így mind lámpákból és olajból, mind gyertyákból akármennyit beszerezhettek és használhattak.
Pompeji és Herculaneum lakói jól tudták, milyen fontos a fény a napi életben – a két város törvényt is hozott, amely megtiltotta olyan magas kerítések építését, amelyek mások otthonát megfosztják a napfénytől.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- A magyar kutyafajták kutatását segítheti a Magyar Nemzeti Múzeum új gyűjteménye 13:20
- Kiállítás és pódiumbeszélgetés is várja a látogatókat a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten 11:20
- Csokoládé is hullott az égből a blokád alá vont Nyugat-Berlinre 09:50
- Bálványimádás ürügyén ítélte halálra Pizarro az inka uralkodót 09:05
- Több mint száz éve épül Antoni Gaudí fő műve, a Sagrada Familia tegnap
- A modern búvárkodás alapjait is lefektette Jacques-Yves Cousteau tegnap
- Brutális „gyógymódokkal” kezelték Hollywood bukott reménységét tegnap
- Katonazenekari programokkal várják az érdeklődőket Debrecenben tegnap