Péter Gábor, a „szovjet ügynök”

Az öreg nyomdász

A beszervezési történetet kezdjük ott, hogy Péter Gábor, születési nevén Eisenberger Benjámin az 1930-as évek elejétől a valójában nem túl kiterjedt és acélos hazai kommunista mozgalom tagjaként tevékenykedett. Bekapcsolódott a Vörös Segély munkájába, ahonnan már csak egy lépés volt a betiltott kommunista párt.

Befektetett energiája viszonylag hamar meghozta első gyümölcsét. A párt 1932. júliusi nagy lefejezése (Sallai Imre és Fürst Sándor kivégzése) után ugyanis őt küldték ki a segélyszervezet moszkvai kongresszusára. Bécsen keresztül eljutott Berlinbe, ahol felvette élete első álnevét, mint Seszták Antal utazott tovább Stettinbe, áthajózott a Balti-tengeren, majd Leningrádban vonatra szállva érkezett meg a szovjet fővárosba.

A novemberi seregszemlén felszólalt, és miután kipipálta a kötelező látványosságokat, és letudta a protokolleseményeket, a könnyedebb kikapcsolódásra is maradt ideje: „Az utolsó, Moszkvában töltött napon egy öreg magyar nyomdász (Lebovics, aki Svájcban Lenin Iszkrájának volt a betűszedője) búcsúzóul elvitt egy barátságos kis moziba, s együtt megnéztük Makarenko gyerekeit, az »Élet útja« című filmet”  ‒ írta az 1960-as évek elején a Párttörténeti Intézetnek megküldött visszaemlékezésében.

A történet pikantériáját az adja, hogy a programfelelős, Lebovics Farkas ‒ aki valóban részt vett az említett lap nyomdai munkálataiban ‒ a magyar proletárdiktatúra bukása után a Szovjetunióba emigrálva a titkosszolgálat (GPU, majd OGPU) soraiba lépett. Ugyanakkor a műsorára tűzött alkotás is tartogat elgondolkodtató elemeket.

Annak címe helyesen Út az életbe (Putyovka v zsizny), témája pedig az éhező és a bűn útjára tévedő utcagyerekekből a makarenkói pedagógia mentén szervezett kommuna volt, amely a kommunizmust építő emberekké kívánja átnevelni őket. A valós életben az ilyen sorsú ifjakat idővel a politikai rendőrség karolta fel, nem véletlen, hogy e direkt kapcsolatot a rendező sem hagyta szó nélkül, és drámai hangvételű narrációt biggyesztett filmjének végére: művét „a gyerekkommunák első vezetőjének, a gyermekek legnagyobb barátjának, Feliksz Dzerzsinszkijnek” ajánlotta.

A magyar kommunisták sorából épphogy „kitűnő” Seszták tehát 1932-ben Moszkvában a szovjet államvédelem tisztjével a szovjet államvédelem „legnagyobb alakjának” ajánlott egész estés mozifilmet nézett meg. Aztán eltelt másfél évtized, és Péter Gábor néven a magyar államvédelem „legnagyobb alakja” lett. Lehetséges, hogy a későbbi ÁVH-főnök már ekkor kapcsolatba került a szovjet titkosszolgálattal? Minden adott ahhoz, hogy visszaemlékezésének filmszínházas betétjét ekként olvassuk. Igaz, konkrét bizonyítékok a mai napig nem állnak rendelkezésre. Ha vannak ilyenek, akkor csakis valamely orosz levéltár mélyén találhatók.

1. Az öreg nyomdász
2. A vörös szállásadónő
3. A szükség és Sztálin nagy úr

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"