Példátlan módon állt bosszút a szabadságharcosokon Haynau, a bresciai hiéna

Főtisztek osztrák kézen

A világosi fegyverletétel után Görgeit az orosz főhadiszállásra kísérték, s csak itt és ekkor tudta meg, hogy a cári főparancsnok, Ivan Paszkevics kizárólag az ő életét tudja garantálni a példás büntetést és véres megtorlást követelő ifjú császárral, Ferenc Józseffel és a bosszúszomjas Haynauval szemben.

A fiatal Görgei Artúr, akit bűnbakot keresve a nemzet „árulójának” kiáltottak ki

Augusztus 23-án a főtiszteket és tiszteket – Görgei kivételével – átadták az osztrákoknak, majd a Karl Ernst törzsbíró vezetésével megalakuló aradi különleges katonai törvényszék már augusztus 25-én megkezdte a kihallgatásokat.

Bécsben augusztus 31-én, főként Ferenc József kérésének és követelésének engedve döntöttek arról, hogy Haynaunak csak utólagos jóváhagyásra kell felterjesztenie a haditörvényszéki határozatokat, így a bécsi kormányzat nem bírálhatta felül, azaz nem enyhíthette a súlyos ítéleteket.

Az Aradon perbe fogottakat a haditörvényszék két fontos szempont alapján választotta ki. Mindegyikük a császári hadsereg tisztjeként kezdte meg katonai karrierjét, valamint az V. Ferdinánd által, uralkodói manifesztumban, önkényesen feloszlatott magyar országgyűlés október 3-i időpontja után is önálló seregtesteket vezettek, és végrehajtották az október első napjaiban megalakuló Országos Honvédelmi Bizottmány utasításait.

A katonai törvényszéken a főtisztek elleni vád a fegyveres lázadás volt, melyet a Függetlenségi Nyilatkozat és a trónfosztás elfogadása után is tovább szolgáló személyek esetében felségárulásnak minősítettek.

Az aradi vértanúk hősi viselkedésükkel megmutatták, hogyan tudnak a magyar ügyért harcolók komoly katona módjára, méltósággal meghalni

Mindenképpen hangsúlyozandó, hogy a jogi eljárás törvényessége több szempontból is problémás volt. A fegyveres lázadás vádja azért ellentmondásos, mert V. Ferdinánd önkényesen, tulajdonképpen törvénytelenül oszlatta fel a magyar országgyűlést, nem beszélve arról, hogy Batthyány Lajos kormányának alkotmányos működését, az áprilisi törvényeket éppen ő szentesítette.

A felségárulás vádja pedig azért megkérdőjelezhető, mert Ferenc Józsefet a törvények értelmében nem lehetett legitim királynak tekinteni.

A császári trónon V. Ferdinándot 1848. december 2-án váltotta Ferenc József (akit viszont nem koronáztak magyar királlyá, az csak a kiegyezés évében, 1867. június 8-án történt meg), ezért a magyar országgyűlés az 1849. április 14-i trónfosztás időpontjáig Ferdinándot tekintette törvényes uralkodójának. 

1. Harc a túlerővel
2. Főtisztek osztrák kézen
3. Az ítélet: halál

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A mesterek győzték le a tanítványokat a melbourne-i medencében 1956-ban
• Az elsöprő túlerővel szemben sem adták fel a harcot a magyar felkelők 1956-ban
• Kegyetlen megtorlás követte a reményekkel teli forradalmat
• Eredetileg orvosnak tanult Maléter Pál, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere
• A náci hadigépezet megtörése után az 56-os forradalom leverése is Zsukov marsallra várt
• Így működött a kádári megtorló gépezet