Páratlan betekintést nyújtanak az ókori rómaiak életébe Pompeji maradványai

Kupidók és császári rokonok

Pompejiben természetesen nemcsak a katasztrófában elhunytak maradványai az érdekesek, hanem a fennmaradt épületek is. A művészettörténészek és a régészek, köszönhetően a korán meginduló feltárásoknak, az itt található falfestményekről nevezték el a pompeji stílust, amelyből az i. e. 2. századtól az i. sz. első századig négy követi egymást, és amelyek segítettek más épületeket is pontosabban datálni.

Míg a római városokban gyakoriak az ún. insulák, a földszinten üzletekkel vagy tavernákkal, az emeleteken pedig kisebb méretű lakásokkal, addig Pompejiben a római elit számtalan domust emelt, amelyek többnyire a legjellegzetesebb leletükről, vagy falfestményeikről kapták a nevüket.

Ilyen például a Faun háza, amely arról a bronzszoborról kapta a nevét, amelyet az udvarán találtak meg német régészek az 1830-as években. A leghíresebb műalkotás, amely hozzá kapcsolódik, mégsem a faunszobor, hanem a Nagy Sándor-mozaik, amely az isszoszi csatát örökíti meg a makedón uralkodóval, és a menekülő III. Dareiosz perzsa királlyal együtt. Egyesek szerint a ház Publius Sullának, a diktátor unokaöccsének épülhetett, akinek a város betelepítésének a megszervezése volt a feladata.

Az Arany Kupidók háza az itt talált aranylemezekről nyerte el a nevét, amelyek az egyik szobát díszítették. Vélhetően Néró császár második feleségének, Poppaea Sabina egy rokonának volt a tulajdona. A tragikus költő háza szintén egy festményről nyerte el a nevét, amelyet egy színészetet oktató férfiról neveztek el, de a számtalan freskó közül talán az egyik leghíresebb a Vigyázz, kutya! feliratú.

Persze a tulajdonosok megnevezése a legtöbb esetben meglehetősen kérdőjeles, de néhány esetben a régészeknek erre is lehetőségük nyílt. A Vettitusok házának névadóit egy pecsétgyűrű és a ház falára írt kampányüzenetek révén sikerült azonosítani. A ház ismertebb emlékei közé tartozik a méretes fallosszal megáldott Priaposzt ábrázoló falfestmény.

Sallustius háza az egyik legrégibb épület, és a falán megmaradt az őt hivatalba emelni kívánók által hátrahagyott grafiti, (bár a házban egy másik személyhez tartozó pecsétgyűrű került elő). Olykor az egyes lakóházakhoz nevet nem, csak foglalkozást tudtak párosítani a régészek, így az orvos háza, amelyben műtéthez és orvosláshoz szükséges eszközöket találtak, vagy a pék háza, amelyhez malom, kemence, gabonatárolók, egy kis üzlet, valamint a malmot hajtó állatok istállója kapcsolódott.

1. A halálos Vezúv
2. Régészeti kutatások
3. Kupidók és császári rokonok
4. Régi emlékek, modern technika

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?