Paranoia, depresszió, családgyilkosság: 9 őrült uralkodó a történelemből
2019. július 5. 19:31 Múlt-kor
Az ókortól az újkorig léteztek uralkodók, akik elsősorban nem politikai sikereiknek köszönhetik napjainkig tartó hírnevüket, hanem különc, mondhatni őrült szokásaiknak és gondolataiknak. Ehhez a körhöz sorolhatjuk az ókori Róma két császárát, Nerót és Caligulát, akikről köztudott, hogy mentális problémákkal küzdöttek. Egy-egy hírhedt uralkodót szinte minden dinasztia adott a történelemnek, kifejezetten változatos hóbortokkal tarkítva – míg néhányan szokatlanul kegyetlenek és agresszívak voltak, addig mások tévképzetektől és hobbijaikból kialakult mániáktól szenvedtek.
Korábban
Nero (Kr. e. 54-68), az anyagyilkos
Nero Claudius császár halála után került hatalomra. Az utókor elmebetegként tartja számon, annak ellenére, hogy uralma kezdetén a birodalom lakossága még a stabilitás lehetőségét látta személyében. Negatív megítélése elsősorban kegyetlen személyiségének köszönhető, hiszen haragja saját családját sem kímélte.
Hogy biztosítsa egyeduralmát, meggyilkolta mostohatestvérét, Britannicust, a három feleségéből kettőt, – egyiküket halálra rugdosta –, valamint saját anyját is a túlvilágra segítette. A fennmaradt legbrutálisabb történetek hitelessége viszont kétséges, ugyanis a lakosság hamar ellenérzéssel kezdett viseltetni a császár iránt, ez alól pedig az esetek megörökítői, a történetírók sem képeztek kivételt.
Az ellenszenv a Római Birodalom mentalitására vezethető vissza, ahol a vezetők kiváló hadvezérek közül kerültek ki, sőt a politikai karrier alapkövét jelentette egy-egy katonai siker. Nero érdeklődési köre viszont nem a hadászatban öltött testet, elsősorban a kultúra és a művészet vonzották.
Ugyan tolerálták a vezetők ezen érdeklődését, amíg az nem kapott nagyobb nyilvánosságot, ám a császár saját irodalmi alkotásaival „gyötörte” a szenátust is, amely kénytelen volt órákig hallgatni előadását. A kialakult ellenszenv ihlette azt a történetet is, miszerint teljes átéléssel egyik lírai költeményét dalolta, miközben a lángoló Rómát szemlélte.
A szóbeszéd majdnem bizonyos, hogy hiteltelen, nagy valószínűséggel csupán összefüggésbe hozta a látványt Trója pusztulásával drámai hasonlatokon keresztül, így terjedhetett a feltételezés, hogy intézkedés helyett inkább csak dalolt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
