Óvakodj a bűvésztől: Hieronymus Bosch boszorkányos víziói
2020. december 19. 08:21 Romek Dóra
Korábban
A bűvész, az állatok és a tarot kártya
A vörös ruhás, fekete kalapos férfi a kép címadója: ő a bűvész, a mágus. Magas fekete kalpagja a burgundi udvarra jellemző XV. század eleji divatot mutatja – hasonlóakkal találkozunk Jan van Eyck festményein is. Bosch idejében ez a fejfedő az udvari élet szimbóluma volt, viselője előkelő ember volt. Ilyet viseltek egyébként az utazók és a vándorok is, éppen azért, hogy hasonló méltóságot kölcsönözzenek maguknak.
Ha azonban a tolvaj ruházata a domonkosok jelenlétére utal, akkor a bűvész kalapja sokkal inkább jelent célzást a Habsburgokra és a Burgundokra, mint az utazó a szemfényvesztőkre, a művészekre. Sok németalföldi küzdött a Burgund hercegek ellen, amiért azok lelkiismeretlenül kiaknázták hazájukat, de ezzel párhuzamosan zsarnoknak tekintették a Habsburgokat is.
A bűvész bal kezében kosarat fog, a kosárból egy állat feje bukkan elő – kérdés, hogy majom-e vagy bagoly? A majom a ravaszság, az irigység és a nemi vágy szimbóluma, a bagoly – Bosch kedvenc állata – bár az ókorban inkább a bölcsességet jelentette, a középkor végén már a sötétség madaraként tartották számon. A festő képein olyan szereplőkkel áll kapcsolatban, akik valamilyen alattomosságot eltitkolnak, vagy titokban a hét főbűn egyikének a rabjai. Annyi bizonyos: a szereplők körül megjelenő állatok – legyenek azok bármilyenek – az alak karakterére reflektálnak.
Az asztal alatt ülő, ruhába öltöztetett kutya jelenlétére egy tarot-kártya adhat magyarázatot – Bosch ezeknek a kártyáknak a képeit ismerte, és forrásként használta. Az egyik tarot-lapon egy forgókerék látható, alatta jelmezbe öltöztetett kutyával – az asztal lábához támasztott karika erre a forgókerékre utalhat. A bűvész teljes ábrázolása is azonban egy másik, a Mágus nevű tarot-kártyára utal: ezen a kártyán a vörös ruhás bűvész előtt asztal látható, rajta golyók és gyűszűszerű csészék, kezében varázspálca – a kártya a kreativitást, a képzelőerőt, az intelligenciát ugyanúgy szimbolizálja, mint a szemfényvesztést és megtévesztést. A Mágus kártya a francia kártya jokerének hasonmása.
A hipnotizált
Az alakot, aki az asztal fölé hajol és egy békát tart a szájában, többnyire férfinek látják, de a profilja alapján mindkét nemhez tartozhat. Az oldalán lógó kulcs azonban a háziasszonyok attribútuma, ez inkább azt erősíti, hogy nőről van szó. Ezen felül a kor boszorkányüldözői úgy tartották, az ördögi lények számára a nők könnyebben hozzáférhetőek, mint a férfiak, az asszonyokat inkább hatalmukba tudják keríteni.
Az először 1487-ben kiadott Boszorkánypöröly – Malleus maleficarum, azaz Boszorkányok pörölye, mellyel minden boszorkány és az ő eretnekségük igen hatásosan eltiporható – két dominikánus szerzője, Heinrich Kramer és Jakob Sprenger azt írják, hogy mivel a nők jóval léhább lények a férfiaknál, a démonok könnyebben megbabonázzák és könnyebben változtatják őket boszorkánnyá. Hozzáteszik azt is, hogy a gonosz a pillantáson, a szemkontaktuson keresztül férkőzik hozzá áldozataihoz. A képen a bűvész anélkül képes elbűvölni a nőt, hogy hozzáérne, vagy akárcsak egyetlen szót is szólna – ez egyértelmű összezárt ajakai alapján. Az egyetlen kapcsolat közöttük a szemkontaktus.
A szájából előkandikáló és az asztalon ülő béka – Bosch által gyakran ábrázolt állat – egyaránt lehet pozitív és negatív jelentésű. Egyiptomban a béka fejű alak az újjászületés istensége volt – ezt a korai kereszténység is átvette és az utolsó ítélet utáni újjászületés szimbólumaként használta. Ugyanakkor Bosch idejében a béka az alkímiára tett utalás is egyben.
A tolvaj
A megbabonázott figura mögött álló férfialak ruhája szerzetesi öltözetre emlékeztet: fehér köpönyeg, fekete mellény – Szent Domonkost, a nevét viselő rend XIII. századi alapítóját rendszerint fekete-fehér ruhában, könyvvel a kezében ábrázolták. Születése előtt édesanyja azt álmodta, hogy egy kiskutyát fog a világra hozni fáklyával a szájában, aminek fénye beragyogja majd az egész világot, ezért gyakran jelenik meg kutya Domonkos alakja mellett.
A kutya az ember hűséges kísérője, általában pozitív jelentéseket hordoz, a Domonkos-rendi szerzeteseket azonban sokszor ábrázolták kutyafejű alakként, mert az „egyház kutyáinak” nevezték őket, rendkívüli ellenszenv vette őket körül a boszorkányüldözésben játszott szerepük miatt. A festményen megjelenő, asztal alatt meghúzódó, jelmezbe öltöztetett kutya nem a szerzeteshez tartozik, hanem egyértelműen a bűvészhez.
A szerzetesként ábrázolt alak jobb kezével az asztal fölé hajoló hipnotizált figura oldalán lógó pénzeszsákért nyúl. Tekintetét az égre emeli, ajkai enyhén nyitva, a körülöttük állók közül senkinek sem tűnik fel, hogy a szerzetes valójában tolvaj, aki minden bizonnyal összejátszik a bűvésszel.
Holdas háttér
A képteret egy tömör téglafal zárja le – és zárja el a jelenetet minden mástól. Izolál és egyben különleges erőt ad a történéseknek. A téglafal bal felső sarkában egy kör alakú ablak jelenik meg, látszólag teljesen értelmetlenül – zárt falon ablak, a szereplők fejmagassága felett.
Az ablak – a békához hasonlóan – az alkímiára utal. Az alkímiát, amely ellentétek egyesítésével igyekezett átalakítani az anyagokat, rendszerint olyan ellentétpárokkal ábrázolták a művészetben, mint például a nap korongja és a hold sarlója. Bosch későbbi munkáin is elrejtett több alkímiára utaló szimbólumot, ezen a képen is ez ad értelmet a látszólag értelmetlen ablaknak: ebben jelenik meg a hold, mely a középkorban, az egyszerűsítés következtében, egyszerre foglalja magában a sarlót és a korongot, vagyis egyetlen jelben sűrűsödik össze a szimbólumpár.
Ugyanakkor a hold egy alkímiához közel álló tudományág, az asztrológia jelképe is. A mai horoszkópok vásárokban és piacokon árusított őseiben a holdat bolygóként tartották számon és a „hold gyermekei” közé sorolták a művészeket, színészeket, énekeseket, bűvészeket és kufárokat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit tegnap
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” tegnap
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről tegnap
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke tegnap
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert tegnap
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum tegnap
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában tegnap
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén tegnap