Öt híres beszéd az esőben
2016. április 2. 14:55 Múlt-kor
Idősebb Bush széttépte elázott jegyzeteit, és rögtönözve szólt az 1989 nyarán a Kossuth térre összesereglő magyarokhoz, akik a vihar ellenére sem tágítottak. Hasonlóan esős időben zajlott Rajk László újratemetése, de Roosevelt elnök sem volt szerencsés: a négy beiktatási beszéde közül kettőt esernyők gyűrűjében kellett elmondania. Horthy 1919-es budapesti bevonulása, majd rövid beszéde is csepergő esőben zajlott le, a kevésbé ismert William Henry Harrison amerikai elnök pedig csaknem két órán át tartó beiktatási beszéde, amelyet hideg, havas esős időben, fedetlen fővel mondott el, nagyban hozzájárult halálához.
A halállal végződő
Soha nem derült ki, hogy elnökként mire lett volna képes a nagyreményű William Henry Harrison, aki minden idők leghosszabb, 1 óra 45 percen át tartó beiktatási beszédét tartotta meg 1841. március 4-én. A csípős, hideg idő és a szakadó hóesés ellenére viszonylag szép számmal gyűlt össze a kíváncsi tömeg, hogy tanúja legyen az egykori ohiói szenátor, hírnevét az indián, majd az angol sereg legyőzésével szerzett, hivatalba lépésekor már nemzeti hősként ünnepelt államférfi beiktatási ceremóniájának.
A szeszélyes időjárás felkészületlenül érte az elnököt is, aki ennek ellenére derekasan helytállt és végigmondta szövegét, vázolva a következő négy év menetrendjét. Egyes vélemények szerint tudatos volt az egykori hős időjárással szemben tanúsított daca, ugyanis a 68 éves férfi így akarta bebizonyítani, hogy még mindig erőtől duzzad. Ennek megfelelően nem volt hajlandó kabátot és kalapot sem felvenni, a beiktatási ceremóniára pedig zárt kocsi helyett lóháton ment. (Érdekesség, hogy Harrison volt az utolsó, brit állampolgárként született amerikai elnök.)
A 8495 szavas beiktatási beszéd végül Harrison első és egyben egyetlen nyilvános elnöki beszéde maradt. A nem túl előrelátó politikus a beiktatási beszédjén minden bizonnyal megfázott, ám egyes elméletek szerint nem ekkor, hanem három héttel később, március 26-án kapta el a végzetesnek bizonyuló náthát. Az egyre súlyosbodó betegsége során később tüdőgyulladást, majd mellhártyagyulladást kapott, s az orvosok minden erőfeszítése ellenére (kezelték ricinusolajjal, ópiummal, vazelinnel, piócákkal és farkasalmával is) egy hónappal később, 1841. április 4-én 12:30-kor elhunyt a pihenni alig hajlandó, utolsó óráiban már félrebeszélő elnök. (Egy 2014-es vizsgálat szerint elképzelhető, hogy hastífusz végzett vele.)
Harrison így csupán arról maradt emlékezetes, hogy ő volt az első amerikai elnök, aki hivatalában halt meg, továbbá hogy valamennyi elnök közül ő töltötte a legrövidebb időt posztján: mindössze 32 napot, 12 órát és 30 percet. (A legtöbb ideig, 1933 és 1945 között Franklin D. Roosevelt lakhatott a Fehér Házban, ugyanis ő összesen 4422 napig állt az Egyesült Államok élén. Ezt a rekordot már senki sem fogja megdönteni.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap