Örökre megcáfolták a primitív hajózásban kétkedők érveit Thor Heyerdahl expedíciói

0000. 0. 00:00 Múlt-kor

Heyerdahl öröksége

A Kon-Tiki sikere elsöprő volt, a 101 napos kaland és a polinéziai szigetvilág iránt egyaránt megnövekedett az érdeklődés szerte a világon. Heyerdahl már 1948-ban könyvet írt a tengeren töltött időszakról, amelyet villámgyorsan elkapkodtak, és amelyet 1950-ben adtak ki először angolul. A Kon-Tiki útjáról dokumentumfilm készült, amely 1951-ben elnyerte a legjobb dokumentumfilmnek járó Oscar-díjat.

Heyerdahl később sem adta fel szokatlan elképzeléseinek kísérleti bizonyítását. 1969-ben egy Ra névre hallgató papirusznádból készült hajóval vágott neki az Atlanti-óceánnak, ám nagyjából hat és félezer kilométer után a hajó szétesett.

A kísérletet a következő évben megismételte, és a Ra II immár sikeresen teljesítette küldetését. Hasonlóképpen akarta bizonyítani 1978-ban Mezopotámia és az Indus-völgyi civilizáció közötti kapcsolatokat, ám Dzsibutiban felgyújtotta a teljesen ép hajót, tiltakozva a hatóságok packázása és a környékbeli háborúk ellen.

És hogy mit mond manapság a tudomány Heyerdahl elméletéről? Míg kezdetben senki nem vette komolyan a dél-amerikai bevándorlás lehetőségét a polinéziai szigetvilágba, Heyerdahl után azokat az érveket, amelyek a fizikai kivitelezhetetlenségről szóltak, el kellett vetni.

Ugyanakkor az is igaz, hogy a kísérlet bizonyította azt, hogy a dél-amerikai bevándorlás nem lehetetlen, de önmagukban még nem jelent bizonyítékot arra, hogy a polinéziai lakosság dél-amerikai eredetű lenne. Erre alighanem a manapság felfutó genetikai kutatások adják meg a választ. Erik Thorsby, az Oslói Egyetem kutatója szerint az összegyűjtött genetikai minták vizsgálata valóban arra utal, hogy az itteni őslakosoknak vannak amerikai gyökerei.

előző oldal 5 / 5