Óriások, marslakók és az eladott Eiffel-torony – hét grandiózus átverés
2021. december 14. 14:26 Kulcsár Ádám
Korábban
Mások bőrében
Minden idők egyik legszimpatikusabb szélhámosa, Ferdinand Waldo Demara (1921–1982) kilencéves volt, amikor a világválság elvitte a családja összes vagyonát. Ő 16 évesen döntött úgy, hogy otthonról elszökve próbál szerencsét.
Négy évig egy ciszterci kolostorban élt, majd bevonult a hadseregbe, innen azonban hamarosan dezertált. Ezt követően Demara folyamatosan másnak adta ki magát, ám nem csupán egy-egy új nevet, hanem a névvel járó életmódot is felvette. Nem félt a lebukástól, fotografikus memóriája és magas intelligenciája révén pedig bármilyen mesterségre is adta a fejét, hamar beletanult.
Tanított elmegyógyintézetben, a dezertálás miatt megjárta a börtönt, majd néhány hónapos joghallgatás után a kanadai flottába jelentkezett, ahol egy korábban megismert fiatal orvos nevét bemondva hamarosan a koreai háborúba tartó HMCS Cayuga nevű romboló hajóorvosa lett. Habár találatot kapott a hajó, a korábban elolvasott néhány orvosi könyv segítségével sok súlyos sérült életét megmentette.
Hamarosan fény derült kilétére, de nem került a csalásért börtönbe, sőt híressé vált: eladta élettörténetét a Life-nak, és néhány évig a saját nevét használva élt. Később börtönigazgató-helyettes lett a texasi Hunsville börtönben, egyszer azonban az egyik rab kezébe akadt az a bizonyos Life szám, és rögtön felismerte Demarát, aki így kénytelen volt onnan is továbbállni.
Támad a Mars!
„Ez a legborzasztóbb dolog, amit valaha láttam. Várjunk csak, ez a valaki vagy valami mászik! (...) Te jó ég! Valami kibújik az árnyékból, olyan mint egy szürke kígyó” − rémüldözött 1938. október 30-án kilencmillió amerikai füle hallatára Carl Phillips, a New Jersey állambeli Grover's Mill farmra becsapódott, cilinder alakú tárgyból kimászó űrlényekről tudósító rádiós. Az USA-ban kitört a pánik.
A valóságban természetesen szó sem volt a Földet megtámadó marslakókról. A rádióhallgatók H. G. Wells Világok harca című sci-fijének Orson Welles, a 23 éves színházi csodagyerek által amerikai környezetbe átültetett verzióját hallhatták. Bár a hangjáték adásba kerülését megelőzően Welles bejelentette, hogy a következő műsorszám csak fikció, legtöbben csak később kapcsolódtak be a közvetítésbe, és akkor már Welles és társai rendkívül élethű, idegőrlő csendeket és velőtrázó sikolyokat alkalmazó műsorát hallhatták.
Körülbelül másfél millió amerikai hitte valóságnak az elhangzottakat.
A mozik megszakították műsoraikat, tízezrek kezdtek el menekülni a városokból, sokan pedig a különböző rádióállomásokat, újságok szerkesztőségeit és a rendőrséget hívogatták a földönkívüliek elleni hatékony védekezési módszer felől érdeklődve. Volt, aki a garázsajtón át hajtott el kocsijával, egy férfi pedig szétlőtte a Grover's Mill-i víztornyot, mivel úgy gondolta, ott landoltak az űrlények. Pennsylvania kormányzója felajánlotta New Jersey állam kormányzójának, hogy csapatokat küld a kisegítésére.
Óriások léteztek
1869 októberében egy New York állambeli farmon a kutat ásó földmunkások egy 1300 kilós, több mint három méteres kőalakra bukkantak. William Newell cardiffi farmer igyekezett maximálisan kiaknázni a nem mindennapi felfedezést, és unokatestvérével, George Hull-lal rögvest sátrat emeltetett a „sírhely” fölé, ahová kizárólag féldolláros belépődíj ellenében lehetett betérni. Bár a Yale Egyetem régészei már a kezdetektől hamisítványnak kiáltották ki az őskori óriás megkövesedett maradványának tartott leletet, a kíváncsi turisták áradata nem hagyott alább.
A két rokon két hónappal később – miután bevételeik a százezer dollárt is meghaladták – jó pénzért eladta az „ősi leletet” egy bankárnak. A jó üzleti lehetőség láttán egy idő múlva már féltucatnyi megkövült óriás közül választhatott a nagyérdemű. A zűrzavar láttán Hull végül úgy döntött, véget vet a három hónapos komédiának, és 1869. december 4-én bevallotta a sajtónak a régészet eddigi legnagyobb átverését.
Elárulta, hogy egy metodista lelkésszel folytatott teológiai vita után fogalmazódott meg benne a busás haszonnal kecsegtető vállalkozás ötlete, ugyanis vitapartnere szó szerint értelmezte a Bibliát, amely régi korok óriásairól írt. Elhatározta, tükröt tart az egyháznak, és felfedezi a maga óriását: egy öttonnás gipsztömbből kifaragtatta a hatalmas alakot, és kénsav használatával elérte, hogy az égimeszelő valódinak tűnjön. Ezt követően a szélhámos elásta unokatestvére cardiffi farmján, majd egy év múlva földmunkásokat küldött a helyszínre.
A kőkori törzs
1971-ben a Fülöp-szigetek kisebbségügyi minisztere, ifj. Manuel Elizalde egy igen meglepő hírrel szolgált a világsajtónak: az országhoz tartozó Mindanao szigetén rábukkantak egy olyan, 24 főből álló törzsre, amely érintetlenül őrizte meg elszigeteltségét a dzsungelben, még mindig kőkorszaki módon él: nem ismeri az erőszakot és a házasság fogalmát, és kezdetleges kőeszközöket használ. Mindez hatalmas szenzációnak számított, a National Geographics folyóirat tudósítása mellett egy dokumentumfilm is készült a taszadájként említett törzsről. A miniszter azonban az antropológusokat távol tartotta a törzstől, tagjait pedig, háborítatlanságukat biztosítandó egy 47 ezer holdas rezervátumba zárta.
1972-ben Ferdinand Marcos elnök hadiállapotot vezetett be a Fülöp-szigeteken, ezt követően a törzzsel megszűnt minden kapcsolat. A rend csak 1986-ra állt helyre az országban, és ekkor egy svájci kutatócsoport a taszadájok nyomába eredt. A helyszínen házakban lakó, farmernadrágban és pólóban mászkáló, meglepett törzstagokat talált, akikről kiderült, hogy egykoron Elizalde toborozta a helyiekből, azt mondva nekik, ha őskorinak mutatják magukat, pénzt, cigarettát és ruhákat kaphatnak.
De vajon miért tette ezt Elizalde? A pénzért. Az így megszerzett 47 ezer hold összes ásványkincséből származó jövedelem az ő pénztárcáját gazdagította, csakúgy, mint a taszadájok megvédelmezését célul kitűző alapítvány egymillió dollárja.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
- A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
- Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
- Batu kán és a szláv favágók
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap