Ontja magából a leleteket a regéci vár
2015. augusztus 14. 17:13
A napokban fejeződött be az északkelet-magyarországi Regéc várának idei ásatási szezonja, amely nem a megszokott módon zajlik, ugyanis középiskolai diákok segítik a szakemberek munkáját. A 17. alkalommal megtartott, három héten át folyó feltárás igen eredményes volt, tudtuk meg Simon Zoltán régésztől.
Korábban
Lelkes segítők
A július 20-án kezdődő regéci régész diáktábor során többek között a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található vár keleti palotaszárnya alatti pincelejárót, valamint a középső vár udvarát határoló palotaszárnyat tárták fel, ahol négy épületrészt tudtak elkülöníteni. Az idei elsődleges célt, a vár alaprajzi szintű teljes tisztázása is megvalósult, mondta el a Múlt-kornak a feltárásokat irányító Simon Zoltán régész, a Forster Központ munkatársa.
A szakember szerint gazdag leletanyag került elő: reneszánsz kőfaragványok, korábban az emeletről leszakadó cserépkályhák, gerendák, reneszánsz ablakkeretek, faragott, virágdíszítéses kerámiák, különböző szerszámok színesítették az eddigi lelethalmazt. Ezeken kívül feltártak egy ritkaságnak számító kard keresztvasat, valamint négy darab ágyúgolyót is a Balogh-bástyából, ahonnan egyébként további puskagolyók, számszeríjba való nyílhegyek is előbukkantak. A leletek többsége a 17. század második feléből való, ugyanis a várba 1685 májusában bevonuló Habsburg csapatok felsőbb utasításra lerombolták az egykoron fényes főúri rezidenciát, tette hozzá Simon.
A Múlt-kor kérdésére Simon Zoltán elmondta, hogy immáron a 17. alkalommal rendezték meg a nagysikerű regéci régésztábort, amely tulajdonképpen önkéntes munkán alapszik, és a különféle oktatási intézményekből érkező diákcsapatok lelkesedésének köszönhetően maradt fenn ilyen hosszú ideje. „A három hét alatt a diáksereg koszt és kvártély ellenében, amelyet az önkormányzat biztosít, önkéntes munkát végez” – magyarázta a régész, aki hozzátette: az esemény tulajdonképpen nincs sehol meghirdetve, ennek ellenére sosem maradnak segítség nélkül, az egyik napon a helyieken kívül például 34 diák jelent meg a regéci vár feltárásánál.
Az 1999-ben a Regéc község kezdeményezésére és koordinálása mellett megkezdett ásatás előtt korábban még nem volt régészeti feltárás a nagy kiterjedésű, csaknem nyolcszáz éves műemlék területén. Az első biztos adat a az egykori Rákóczi sasfészeknek nevezett vár létére 1307-ből származik, az erődítményt vélhetően az Aba nemzetség tagjai emelték a 13-14. század fordulója körül.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére 20:20
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap