Nyomtalanul eltűnt a Charles Lindberghet megelőzni próbáló francia aviátorpáros

Halálos verseny az elsőségért

1927. május 21-ének éjjelén a repüléstörténet manapság egyik leginkább ismert alakja, Charles Lindbergh sikeresen landolt a Le Bourget repülőtéren, miután egyhuzamban teljesítette a New York-Párizs távot. Miután kiszállt a Spirit of St. Louis nevet viselő monoplánjából, a 25 éves amerikai fiatalembert egy 150 ezer fős üdvözlő tömeg „ragadta el”, és a vállukon hordozva ünnepelték. Az ezt követően néhány napot a francia fővárosban töltő aviátor sikere sok franciának igencsak keserédesnek bizonyult. Ugyanis két héttel Lindberg útja előtt egy francia páros, Charles Nungesser és François Coli is megpróbálkozott az Atlanti-óceán égi meghódításával, bár ők az ellenkező irányból. Legjobb tudomásunk szerint küldetésük nem ért sikerrel véget, és valahol útközben lezuhanhattak. Május 21-én még keresték őket az óceánban, azonban túlélési esélyeik egyre csökkentek. Lindbergh röviddel Párizsba érkezése után felkereste Nungesser anyját, aki ezt mondta neki: „Ön egy nagyon bátor fiatalember. Nekem is van egy hasonlóan bátor gyermekem, aki – és ebben nem kételkedem – most is harcol azért, hogy visszatérhessen közénk”.

Lindbergh 33 és fél óra alatt megtett, 5800 kilométeres útja nemzetközi hírnevet hozott neki, ám azt hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy ebben a halálos versenyben több mint egy tucatnyi pilóta és navigátor vett részt, akik hasonló tiszteletet érdemelnek. A légi viadal 1919-ben vette kezdetét, amikor a francia-amerikai szállodamogul, Raymond Orteig 25 ezer dollárt ajánlott fel annak az aviátornak, aki elsőként teszi meg megszakítás nélkül a New York-Párizs útvonalat. John Alcock és Arthur Brown brit pilóták még ebben az évben átrepültek Új-Fundlandról Írországba (a 3040 kilométeres útért az 1913-ban a Daily Mail által felajánlott 10 ezer fontot zsebelték be), azonban Orteig nagylelkű pénzadománya csupán az 1920-as években került be a köztudatba, amikor több csapat is belépett a versenybe.

Az Orteig-díjért folyó harcba a korszak legismertebb repülőzsenijei csatlakoztak, többek között a francia René Fonck, az antant ász pilótája vagy az amerikai Richard E. Byrd, aki az Északi-sark átrepüléséért a legmagasabb fokozatú amerikai katonai kitüntetést, a Kongresszusi Becsületrendet (Congressional Medal of Honor) is megkapta. A verseny emblematikus figurái voltak a kétfedelű L’Oiseau Blanc (fehér madár) fedélzetén nekivágó franciák. Nungesser mozgalmas életet élt: egyfelől az argentin pampákon volt gaucho (tehénpásztor), másrészt hollywoodi pilótaként is ismeretes volt. Coli pedig számos repülési rekordot állított fel a Földközi-tenger felett. Mindketten pilótaként harcoltak az első világháborúban az antant oldalán, amit számos hegük is bizonyított: Coli egy lezuhanást követően részlegesen megvakult a jobb szemére, a sérülés nyomait fekete szemtapasszal fedte el, míg Nungessernek 17 sebhelye lett 1918-ra.

A francia duó ellenfeleik többségével ellentétben Párizsból tartott New York felé. Nungesser volt a pilóta, Coli pedig navigált. A tervek szerint a nyitott pilótafülkés madarat New Yorkban tették volna le, egészen pontosan a Szabadság-szobor előtti nyílt vízen vagy a Battery Park mellett. A fehérre mázolt, Nungesser által egy fekete szívalakban fehér színű koponyát, keresztbe tett csontokat és egy koporsót ábrázoló szimbólummal ellátott L’Oiseau Blanc-t úgy alakították át, hogy több mint ezer gallonnyi (3800 liter) üzemanyagot is képes legyen elvinni, ami lehetőséget biztosított számukra, hogy akár 40 órán át a levegőben maradhassanak.

1. Halálos verseny az elsőségért
2. Eltűntek mint az éjféli kísértetek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek