Nőuralom a gyártósorokon: a II. világháborús küzdelmekből a nők is jelentősen kivették a részüket
2020. szeptember 10. 14:53 Múlt-kor
Korábban
„Elveszik a munkát”
A dolgozó nők számának növekedését nem mindenki vette jó néven. Munkaerőpiaci integrációjuk egyik legnagyobb akadálya a férfiak hozzáállása volt. Bár nagyon sokan belátták, hogy a háborús győzelemhez a nőkre is szükség van, számosan továbbra is ellenségesen viszonyultak az új helyzethez. A férjek gyakran nem engedélyezték feleségeiknek, hogy dolgozzanak, de a férfi munkások, valamint a szintén férfiak által irányított szakszervezetek sem nézték jó szemmel a női dolgozók térnyerését. A döntéshozatali folyamatokból igyekeztek teljesen ki is hagyni őket.
A háborús viszonyok azonban felülírták az előítéleteket. Míg a kormány által sulykolt propaganda eleinte még a 14 éven aluli gyerekeket nevelő asszonyokat is arra biztatta, hogy maradjanak otthon, később már a jóval tíz éven aluli gyermekeket nevelő nők közül is sokan arra kényszerültek, hogy munkába álljanak.
A nőkre nagyon nagy szükség volt, ám ez a bérezésükön gyakorlatilag egyáltalán nem látszott. Manapság is sok esetben felmerül a férfiak és a nők bérezése között megmutatkozó indokolatlan különbség, a jelenlegi problémák azonban eltörpülnek a második világháború alattiakéhoz. A nők ugyanis legtöbbször csak férfi munkatársaik fizetésének alig valamivel több, mint a felét kapták. A háborús üzemekben a férfiak átlagban heti 55 dollárt kerestek, a nőknek be kellett érniük a valamivel több, mint 30 dollárral.
A háború után a nők többsége – feltehetően a férfiak jelentős részének nagy örömére – otthagyta a gyártósorokat, és visszatért eredeti hivatásához vagy hivatásos háztartásbeliként gondoskodott tovább a családjáról. Az 1950-es években, a kisvárosi idill Amerikájában Rosie-k millióinak háborús erőfeszítése halványult el – eszményképpé ismét a családjukért élő anyák és feleségek váltak.
Tudta-e, hogy...?
1940-től 1945-ig 27-ről 37 százalékra emelkedett a nők aránya az amerikai dolgozók között.
A második világháború alatt dolgozó nő alakja számos filmben jelent meg. Már 1944-ben született egy film Rosie the Riveter címmel.
A háborús üzemek teljesítményét idővel a végsőkig fokozták. Rose Will Monroe-nak 1944-ben már óránként egy B-24 Liberator hadászati nehézbombázót kellett legyártania.
1944-ben 1,7 millió 20–34 év közötti nőtlen férfi dolgozott a hadiüzemekben, addig a nők között ugyanezen korosztályból 4,1 millió volt hajadon.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2017
- Nők a fronton – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Hét híres ember, aki nyomtalanul eltűnt
- Szinyei Merse Pál: Majális
- Szacsal, Nopcsa-kastély
- Önkéntes munkaszolgálat Magyarországon 1935–1944
- A Közel-Kelet amazonjai
- Cornelia, a Gracchusok anyja
- Az első magyar értelmi fogyatékosokat nevelő intézet története
- Trujillo, a Dominikai Köztársaság diktátora
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap