2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

„No lám, nincs királyunk, mégis jól aludtunk!” – XVI. Lajos útja a tróntól a guillotine-ig

2022. január 16. 15:10

A „vasszekrény” súlyos titka

Az utazás során a királyi család egyáltalán nem úgy viselkedett, mint akik sietnek valahová. Az uralkodó több településen is leállt diskurálni a helyiekkel, és egy család még meg is vendégelte a szökevényeket. A túlzott elővigyázatlanság lett a királyi család veszte.

A köztudatban úgy él, hogy a királyt Sainte-Menehould városának postamestere ismerte föl egy assignátán látható arcképről (a forradalom alatt kibocsátott papírpénzről). A valóságban azonban a postamester futni hagyta a királyi kocsit, és csak kollégája, a Châlons-sur-Marne-i postamester által átadott, a király ellen kiadott elfogatóparancs átvételekor döbbent rá, kiket engedett el. 

Egyik társával együtt Drouet-t bízták meg azzal, hogy kövesse a királyt szállító kocsit, és nem sokkal éjfél előtt a Sainte-Menehouldtól néhány kilométerre fekvő Varennes-ben – a helyiek segítségével – fel is tartóztatták az utazókat.

Bár Drouet és társai még ekkor sem voltak benne biztosak, hogy valóban az uralkodót fogták el, végül Jacques Destez, a korábban Versailles-ban kereskedőként tevékenykedő kerületi bíró azonosította a királyt. A környező településekből hatalmas tömeg verődött össze, és nem engedték az eredeti célállomás felé továbbhaladni az utazókat.

A királyi utazókocsi másnap reggel 6 ezer fegyveres nemzetőr és polgár kíséretével indult el Párizsba. „A monarchia halottas menete” június 25-ére ért a fővárosba. A tömeg – mivel a Nemzetgyűlés a sértegetést és az éljenző tapsot is megtiltotta – némán fogadta a királyi családot.

A sikertelen szökési kísérlet végleg aláásta a monarchia presztízsét, és a radikálisok megerősödéséhez vezetett. A király a népítélet szerint elárulta hazáját, és méltatlanná vált a trónra. Lajost a pamfleteket innentől kezdve gyakorta ábrázolták disznóként. 

A király már csak a külföldi segítségben bízhatott. Franciaország 1792. április 20-án hadat üzent Ausztriának, de az első háborús vereségek tovább erősítették a radikális csoportokat. A párizsi nép, amely azzal vádolta a királyt, hogy lepaktált a Párizs felé közeledő poroszokkal, 1792. augusztus 10-én megrohamozta a Tuileriák palotáját. A királyi családot átszállították a Temple várbörtönbe, és Lajos itt értesült róla, hogy szeptember 21-én kikiáltották a köztársaságot.

Az uralkodó egyébként is meglehetősen nehéz helyzete gyakorlatilag kilátástalanná vált, amikor 1792. november 20-án felfedezték a „vasszekrényt”, a Tuileriák palotájának falába beépített titkos rekeszt, benne többek között a királyi pár külföldi uralkodókkal folytatott titkos levelezésével.

A király elleni bűnvádi eljárás már régóta a küszöbön állt, és immár a pert mindaddig ellenző, az uralkodóval szemben megengedőbb girondisták is kénytelenek voltak visszakozni. A radikális, hegypárti képviselők Lajost idegennek tekintették, akire nem vonatkoznak a mindenki mást megillető szabadságjogok, és akinek egyszerűen azért kell bűnhődnie, mert király volt.

A radikális jakobinusok álláspontját Saint-Just fogalmazta meg legvilágosabban a Nemzeti Konvent egyik ülésén: „Ami engem illet, nem látok középutat: ez az ember vagy uralkodik, vagy meghal… Nem lehet ártatlanul uralkodni.”

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Visszatérés Párizsba a sikertelen szökési kísérlet után1792-es karikatúra a hazaárulónak kiáltott XVI. LajosrólMarie Antoinette 3 legidősebb gyermekévelAntoine-François Callet 1779-es festménye XVI. Lajosról1791-es karikatúra a királyrólA király feleségének, Marie Antoinette-nek a portréjaA francia király kivégzése egy 19. századi metszeten1842-es illusztráció az „asszonyok menetéről”
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár