Nem minden igaz, amit Szent István napjáról tudni vélünk

Szent István napja mindig augusztus 20-ra esett

Tévhit: augusztus közepének kiválasztásával több egyházi és világi ünnepkört sikerült közel hozni egymáshoz, Szent István napja mégis változó helyet foglal el históriánkban. Az 1083-as szentté avatás után az Aranybulla rendelkezett a törvénylátó nap megtartásáról, míg egyházi ünnepként Nagy Lajos korától utalnak augusztus 20-ra.

1686-ban XI. Ince szeptember 2-ra, azaz Buda visszafoglalásának napjára tette át Szent István napját, míg 1771-ben XIV. Benedek eltörölte Szent István napját. Mária Terézia azonban szinte azonnal elrendelte a király ünnepének megtartását augusztus 20-án. Az ünnep 1891-ben lett munkaszüneti nap, míg 1926-ban már egy egész héten át ünnepelték az államalapítót. 1950-ben betiltották a körmeneteket (a Bazilikánál megtartott körmenet hivatalosan 1989-ben éledt újjá), az ünnep azonban március 15-tel ellentétben nem tűnt el a naptárból, csak a jelentése módosult.

1. Szent István Koppány feletti győzelmét ünnepeljük
2. A Szent Jobb Szent István keze
3. Szent István napja mindig augusztus 20-ra esett
4. 1956 után nem voltak tűzijátékok
5. A kommunisták találták ki az új kenyér ünnepét

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2012

• Özvegyek országa: megjelent a Múlt-kor őszi száma
• A férjét istenítő vörös grófnő
• A pártfeleség
• "18 évet vártam erre a napra"
• "Na, Nagyné, meghallgatod, amit írtam?"
• A kormányzó hitvese
• A Tutanhamon-sír feltárásának krónikája
• A magány rabjai
• A prostitúció és a prostituáltak rendőri szemmel az 1980-as évek Budapestjén