Nem kötött alkukat a hatalom megszerzéséért ifj. Andrássy Gyula

Az összeomlás külügyminisztere

1906 áprilisától a második Wekerle-kormány belügyminisztere volt egészen 1910 januárjáig, ő nyújtotta be az 1907. évi LXI. törvénycikket, amely a rendes és a közigazgatási bíróságok hatásköréről való döntésre jogosult, úgynevezett hatásköri bíróságot állított fel – ez döntött az olyan esetek lefolytatásáról, amelyekben mindkét bíróság maga akarta lefolytatni az eljárást, illetve az olyanokban, amelyekben egyik sem akarta vállalni.

1908-ban új választójogi törvényt nyújtott be, amely minden, 24. életévét betöltött, állandó lakással bíró, magyar állampolgárságú férfinak választójogot adott volna, ezzel 1,5 milliónál is több új választót emelt volna a politikai életbe (a törvény súlyozta volna a szavazatokat írni-olvasni tudás, illetve magasabb fokú képzettség szerint). A törvény a kormánykoalíció szétesésével azonban elbukott.

Ebben az időszakban Andrássy támogatta az egészségügyi viszonyok javítását és a lakásépítést is, továbbá szerepet vállalt az Országos Gyermekvédő Liga létrejöttében. Az 1908-as évben belügyminiszterségére árnyékot vetett a csernovai tragédia néven elhíresült felvidéki csendőrsortűz.

Bátyja, Tivadar 1905-ös halálát követően 1909-ben feleségül vette özvegyét, Zichy Eleonóra grófnőt, a pár négy lányát – köztük Károlyi Mihály későbbi feleségét, Andrássy Katinkát – is vele együtt nevelte. Az új párnak saját gyermeke nem született.

Rippl-Rónai József festménye Zichy Eleonóráról

Minisztersége után, 1910-ben feloszlatta pártját, azonban 1913-ban újra életre hívta, miután szöges ellentétbe került Tisza István kormányával.

Andrássy a brit-francia, illetve német irányba a kapcsolatok egyensúlyban tartását tartotta fontosnak, Ausztria–Magyarországot Közép-Európa egységesítőjének szerepében látta volna szívesen a Németországhoz való közeledés helyett.

Az első világháború alatt továbbra is a közeledés lehetőséget kereste London és Párizs felé, a háborúból való 1917-es orosz kilépés után kiállt a függetlenségét visszaszerezni igyekvő Lengyelország mellett, a Monarchiához hasonló stabilizáló szereplőt látva benne.

Az összeomlás idején rövid időre, 1918. október 24. és november 2. között ő volt az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó külügyminisztere. E minőségében megkísérelt különbékét kötni az antanttal, azonban az őszirózsás forradalom és Károlyi Mihály hatalomra kerülése, Magyarország függetlenségének kinyilvánítása ebben megakadályozta.

1. Az édesapa nyomdokaiban
2. Az összeomlás külügyminisztere
3. A legitimizmus szószólója

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Kádár

• Egész életében dacolt a Kádár-rendszerrel Radics Béla, a gitárkirály
• Bár szakmai tapasztalata nem volt, mégis az MTI személyzeti vezetője lett Kádár János felesége
• Kádárné Tamáska Mária, az „öreg” felesége
• Negyven éve mutatták be az István, a királyt
• Megfigyelések egy tűrtté vált sportágról: a rögbi meghonosodása Magyarországon
• „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
• „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
• Szerelem az illegális kommunista mozgalomban: Kádár János és az ő Piroskája
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?