Néhány állatfajt a kihalás fenyegetett a tömeges mumifikálás miatt az ókori Egyiptomban
2024. május 24. 09:05 Múlt-kor
Korábban
Állatmúmia-biznisz
Jogosan merülhet fel Önökben a kérdés: miért balzsamoztak be az egyiptomiak ezer- sőt, milliószámra állatokat? Szalima Ikram szerint ennek többféle oka is lehetett. Az állatmúmia-őrület a XXVI. dinasztia alatt kezdődő, és egészen a római uralom közepéig tartó tetőzésekor a bebalzsamozott állatok túlnyomó többsége ún. fogadalmi múmia volt. Az egyiptomiak úgy tartották, hogy segítségükkel kapcsolatba léphetnek az istenekkel.
A hiedelemre egy egész iparágat építettek fel. Minden évben zarándokok ezrei keresték fel a Nílus-menti vallási központokat, ahol nagyszabású vallási ünnepségeken vettek részt. A papok előre „csomagolt” fogadalmi múmiákat árultak a látogatóknak, akik aztán elhelyezhették az áldozati állatokat a templomban.
A zarándokok általában valamilyen jól meghatározható okból keresték fel a vallási központokat, hitük szerint ugyanis a templomoknak felajánlott állatmúmiák segítségével elnyerhették az istenek kegyeit. A források arról tanúskodnak, hogy leggyakrabban a családtagokkal vagy ismerősökkel folytatott viták ügyében folyamodtak az istenekhez.
Nem túlzás azt állítani, hogy az állatmúmia-biznisz a kérdéses időszakban egyenesen az egyiptomi gazdaság hajtóerejévé vált, amely sok embernek biztosított megélhetést. Az állatok gondozása, leölése, de még az állatsírok megásása is külön szakemberek feladata volt.
A balzsamozás különös szakértelmet igényelt. A leölt állatokat balzsamozásra fenntartott helyiségekbe vitték, ahol a test felnyitása után vagy kivették a belső szerveket, vagy valamilyen marú hatású szert fecskendeztek a tetembe, esetleg egyszerűen csak megtisztították a szerveit. A testet ezt követően salétrommal kiszárították, majd néhány héttel később gyolcsba tekerték. Ezután átmeneti raktárakban helyezték el a múmiákat, ahonnan egy idő után átvitték az adott állat számára fenntartott katakombákba, amelyeket egészen a plafonig töltöttek meg a bebalzsamozott állatokkal.
Állatbalzsamozás. Heinrich Leutemann színezett metszete
A professzionálisan megszervezett állatmúmia-iparág önmagában nem garantálta, hogy a zarándokok ne selejtes árut kapjanak, sőt. A gyakori készlethiány miatt gyakran bóvlit, sárból, tollból, szalmából, faágakból vagy csontból összetákolt múmiautánzatot sóztak a vevőkre.
Szalima Ikram a kutatásai során röntgensugarak segítségével jött rá a trükkre. Elmondása szerint a belső tartalom hiányosságait gyakran a csomagolás túldíszítettségével igyekeztek kompenzálni. Minél szebb kivitelezésű árut vett valaki, annál nagyobb volt rá az esély, hogy silány minőségű termékkel van dolga. A kereskedőknek azonban megvolt az oka rá, hogy átverje a vásárlókat. Az állatmúmia-őrület csúcspontján ugyanis nem rendelkeztek akkora „készlettel”, amely kielégítette volna az egyre növekvő keresletet. Hiába tenyésztették és gondozták erre kijelölt farmokon a múmiának szánt állatokat, néhány faj a kihalás szélére került.
Thot, a tudomány és az írás istene földi jelképeinek tekintett állatfajoknak kifejezetten rosszak voltak a kilátásaik. A legtöbb múmia az íbiszek közül került ki: az egyiptomiak évente mintegy 10 ezret áldoztak fel a madárból, de Thotot a páviánnal is azonosították. Mindkét faj közel került ahhoz, hogy teljesen kihaljon. A kutatók szerint emellett – bár nem volt közük Thothoz – a héjákra és a sólymokra is nehéz idők jártak.
Mindeközben az egyiptomiak abban a hitben ölték halomra az állatokat, hogy ezzel csak a javukat szolgálják. A leggyakoriabb ölési módszerek közé tartozott a fojtogatás, a koponya bezúzása és a nyaktörés is. A röntgensugaras vizsgálatokból kiderült, hogy az állatok mintegy kétharmadát már néhány órás vagy napos korában ölték meg.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![IV. Politikai berendezkedések a modern korban / 11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése](/ih0Ax/label/.cut-640x400/802.jpg)
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- A katolikus hit védelmezőjéből vált az önálló anglikán egyház fejévé VIII. Henrik tegnap
- Még a föld is megnyílt a Komáromot elpusztító földrengés következtében tegnap
- A Tisza család nemzedékeit bemutató kiállítással várja a látogatókat a megújult geszti kastély tegnap
- Soha nem érezte magát bűnösnek a szarajevói merénylő tegnap
- Béremelésért és árcsökkentésért tüntettek a poznani munkások 1956-ban tegnap
- Folytatódnak a mohácsi csata helyszínének régészeti feltárásai tegnap
- Az ártatlanul elítélt '56-os mártírra, Brusznyai Árpádra emlékeztek tegnap
- Erdélyi színháztörténet egy felvonásban tegnap