Négy extra fog és négy oktáv tette halhatatlanná Freddie Mercuryt

Freddie Mercury, a Queen együttes frontembere a budapesti Intercontinental szálló teraszán a kamerák elõtt. A szállodában sajtófogadást adtak az együttes tagjai a magyar és külföldi sajtó képviselõinek július 26-án. MTI Fotó: Kisbenede

A Queen énekese Verne-regénybe illő fiatalkort mondhatott magáénak. Szülei párszi származású indiaiak voltak, de Freddie már a zanzibári szultanátusban született Farrokh Bulsara néven. Zanzibár ekkor brit protektorátus volt, így Farrokh is brit állampolgárként lett anyakönyvezve. Gyermekkorát Indiában töltötte rokonoknál, majd nyolcévesen a Bombay melletti Panchgani egy bentlakásos iskolájába került.

Itt alapította meg tizenkét évesen The Hectics néven első zenekarát, amely rock and roll feldolgozásokat játszott, illetve itt kezdte magát Freddie-ként emlegetni. 1963-ban visszatért szüleihez Zanzibárba, majd 1964-ben velük együtt Nagy-Britanniába emigrált. 1971-ben álltak össze Brian Mayjel, Roger Taylorral és John Deaconnal, és alapították meg a Queen együttest. Freddie ekkortájt változtatta meg vezetéknevét hivatalosan is Mercuryra.

A Queen fellépése 1977-ben, New Havenben (Wikipedia / Carl Lender / CC BY-SA 3.0)

Az énekes négy számfeletti metszőfoggal született, amit soha nem volt hajlandó kezeltetni, ezeknek tulajdonította ugyanis különleges, négy oktávos hangterjedelmét. Pályatársai visszaemlékezéseikben ugyanakkor nyilvánvalóvá tették, hogy az extra fogak mellett más adottságai is szerepet játszottak a világhír kivívásában: ezek között kiemelték technikáját, karizmáját és képességét, hogy váltogasson az énekstílusok között. Szövegíróként is kivette a részét az együttes zenei világának alakításából: a Greatest Hits albumukon szereplő tizenhét számból tízet ő írt.

Azonban ami a rock igazán egyedülálló frontemberévé tette, az a színpadi megjelenése volt. Bőrkabátban vagy testhezálló spandexben kiállva, színpadiasan túljátszott, de lebilincselő előadásmódjával könnyedén magával ragadta a közönséget. Ikonikus eszköze volt egy törött mikrofonállvány: miután egy korai fellépésen annak nehezebb alsó része letört, Freddie rájött, hogy a megmaradt darabot kitűnően be tudja építeni saját színpadi jelenlétébe.

A magyar közönség szívébe Freddie egyértelműen a Queen mára legendássá vált 1986-os budapesti koncertjén lopta be magát. A koncert létrejötte Hegedűs László érdeme, aki a Multimedia Organisation Kft. vezetőjeként évekig kilincselt mind a hazai hivataloknál, mind a zenekar menedzserénél, Jim Beach-nél. A Queen költségeinek fedezésére a koncertről forgatott film nyugati forgalmazási jogait ajánlották fel. A Zsombolyai János rendezésében készült alkotás a zenekar fellépésén kívül megörökítette az együttes érkezését és a nagyszabású előkészületeket is.

A zenekar tagjai a Buenos Aires-i Sheraton Hotel teraszán

Bizalmas, humoros jelenetek is helyet kaptak benne, például ahogy Freddie arról érdeklődik, eladó-e az Országház, és vajon hány hálószoba van benne, vagy amikor először kóstoltatnak vele magyar pálinkát. A szívós, kitartó munka végül kitörő sikert hozott: Kelet-Európa egyik legnagyobb nézőszámú rockkoncertjén 76 ezer ember töltötte meg a Népstadiont, a beszámolók szerint pedig további mintegy 45 ezren a stadionon kívülről hallgatták a műsort.

Budapest, 1986. július 27. Színpadkép az angol Queen együttes nagysikerû koncertjérõl a zsúfolásig megtelt budapesti Népstadionban. Fotó: MTI / Ilovszky Béla

Az este legnagyobb hatású jelenete kétségtelenül az volt, amikor Freddie Brian May gitárkíséretével elénekelte a Tavaszi szél vizet áraszt kezdetű népdalt. A koncertfilmben látható a jelenet, ahogy Freddie és Brian a hotelben gyakorolják a dalt – később pedig az is, ahogy majd’ nyolcvanezer néző énekli Freddie után a refrént.

A július 27-i budapesti fellépés után alig két héttel, augusztus 9-én lépett fel Freddie Mercury utoljára a Queennel: a knebworth-i fesztiválon 200 ezer ember előtt búcsúzott el a színpadtól. Eddigre betegsége kezdett rajta elhatalmasodni, és bár nagyrészt sikerült ezt titokban tartani, egészségi állapota nem engedte turnézni. A brit sajtó rendszeresen közölt pletykákat arról, hogy az énekes HIV-pozitív lehet, de ezeket Freddie egyszer sem erősítette meg.

Csak 1991. november 23-án adott ki egy közleményt, amelyben bejelentette, hogy HIV-pozitív és AIDS-es, és hogy eddig a hozzá közel állók magánéletének védelme érdekében nem hozta ezt nyilvánosságra. Másnap, 24-én este, 45 éves korában hunyt el kensingtoni otthonában. Az utolsó éveit bemutató dokumentumfilmet „Freddie Mercury: Az utolsó felvonás” címmel november 27-én mutatja be a BBC.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2019

• Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
• Az 1990. októberi taxisblokád
• Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
• 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
• A zselízi Eszterházy-kastély
• 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
• A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
• A Drechsler-palota különc asztaltársasága
• Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől