Napóleon talán legdrágábban vett győzelme volt a wagrami csata

Napóleon belekóstol a vereségbe

Közvetlenül Bécs mellett a Dunán számos apró sziget található; ezek közül szemelt ki Napóleon az átkelés megkönnyítésére. A kiválasztott, Lobau nevű sziget (a ma Lobaunak nevezett ártéren ekkoriban még állandó jelleggel folyt a Duna, a sziget itt helyezkedett el) két fontos előnnyel bírt: majdnem teljes szélességében kitöltötte a folyómedret, illetve a túlparton két falu, Aspern és Essling kínált jól védhető pozíciókat. Hamarosan pontonhíd vezetett a déli partról a szigetre, és május 20-án egy kis létszámú előőrs átkelt a folyón, és megszállta az Aspern–Essling vonalat.

Napóleon a Lobau szigetén át próbálta a túlpartra juttatni seregét

Napóleon azonban alábecsülte Károly főherceget. Erre látszólag minden oka meg is volt: mivel az osztrák tábornok a legkevésbé sem bízott saját ügyében, és egy percig sem hitte, hogy Ausztria legyőzheti Napóleont, kezdettől fogva a béke mellett érvelt a haditanácsban.

Károly 1809-ben vonakodott ütközeteket vállalni, és egyetlen célja az volt, hogy az osztrák hadsereget olyan állapotban őrizze meg, ami szavatolja a kedvező békefeltételeket a harcok végeztével.

Mindezek ellenére nem veszett ki belőle minden küzdőszellem. Úgy gondolta, ha az átkelés alatt megszorítja Napóleon seregét, elegendő veszteséget okozhat ahhoz, hogy megkezdődjenek a béketárgyalások. Május 21-én kora reggel tehát megtámadta Aspernnél és Esslingnél a franciákat, ami két napnyi, váltakozó szerencsével zajló vérfürdőt eredményezett, mielőtt a súlyos létszámhátrányban lévő franciák visszavonultak a Lobaura.

Lannes marsall, Napóleon személyes jó barátja súlyosan megsérült az aspern–esslingi csatában, és kilenc nappal később meghalt

Napóleonnak azonban eddigre eszében sem volt tárgyalóasztalhoz ülni, és máris az újabb támadást tervezgette. Míg az osztrákok az első átkelés színhelyére figyeltek, ő keletre tervezett indulni, hogy a dunai átkelés után északnak fordulva körülfogja az osztrák balszárnyat. Az átkelés előkészületei a lehető legnagyobb titokban folytak: amikor Napóleon meglátogatta a kiválasztott helyszínt, egyedül és őrmesternek öltözve tette azt.

Ez alkalommal számos pontonhidat készítettek elő a csapatok számára (a lobaui átkelésnél az egyik problémát az jelentette, hogy mindkét folyóágon csak egy-egy ponton állt rendelkezésre), illetve rögtönzött ágyúnaszádok és rohamhajók is segítették az átkelést. Végül, de nem utolsósorban számos intézkedés történt annak érdekében, hogy meggyőzzék az osztrákokat, hogy a következő támadást is Aspernnél és Esslingnél várhatják.

1. Az út a Dunáig
2. Napóleon belekóstol a vereségbe
3. Megkezdődik a wagrami csata
4. Kiábrándító diadal

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A mesterek győzték le a tanítványokat a melbourne-i medencében 1956-ban
• Az elsöprő túlerővel szemben sem adták fel a harcot a magyar felkelők 1956-ban
• Kegyetlen megtorlás követte a reményekkel teli forradalmat
• Eredetileg orvosnak tanult Maléter Pál, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere
• A náci hadigépezet megtörése után az 56-os forradalom leverése is Zsukov marsallra várt
• Így működött a kádári megtorló gépezet