Nagy Sándortól Polgár Juditig: kilenc ember, aki már kamaszként világraszóló teljesítményt nyújtott

Mary Shelley (1797–1851)

Az örök klasszikussá vált Frankenstein című regény írónője, egyben Percy Shelley költő felesége rendkívül tanulékony fiatal hölgy volt. Édesapja, a radikális író William Godwin nevelte, miután édesanyja, az ismert feminista írónő Mary Wollstonecraft gyermekágyi lázban meghalt nem sokkal a gyermek születése után.

E neveltetés életre szóló tudásszomjat ültetett el az ifjú hölgyben: a történelem és a klasszikus művek ismerete mellett tehetséges nyelvésznek is bizonyult, az olasz és a francia nyelv mellett az ógörögöt és a latint is elsajátította.

15 éves korában megírt előadása, amely A kormányzatok hatása a népek karakterére címet viselte, nagy sikert aratott a hallgatóság körében – bár a nemi szerepekkel kapcsolatos korabeli konvenciók miatt nem ő, hanem bátyja, William adta elő.

A következő évben ismerte meg az Oxfordi Egyetemről ateista nézetei miatt nemrégiben kicsapott Shelley-t, és 1814-ben el is szöktek Franciaországba, a pénztelenség azonban hamar visszakényszerítette őket Angliába.

Mindössze húsz éves volt, amikor a Frankenstein első ízben megjelent, és – a korra jellemző módon – az olvasóközönség azt feltételezte, hogy egy ennyire mély mondanivalójú művet kizárólag férfi kéz írhatott (sokan egyenesen úgy vélték, Percy Shelley a regény valódi szerzője).

Fanny (1805–1847) és Felix Mendelssohn-Bartholdy (1809–1847)

Fanny és Felix Mendelssohn – a Mozart testvérekhez hasonlóan – zenei virtuózok voltak, azonban a 19. századi merev ragaszkodás a nemi szerepekhez azt jelentette, hogy míg Felix kiteljesedhetett művészként és karriert építhetett tehetségéből, addig Fanny egyéb teendői, főként a családanyai szerep betöltése mellett foglalkozhatott csak a zenével.

Mindkét testvér rendkívül ügyes zongorista volt, és mindketten Bach szerzeményeit szerették leginkább. A Mendelssohn testvérpár fellépéseinek meglehetősen nagy szerepe volt abban, hogy Bach eddigre szinte elfeledett művei Európa-szerte népszerűvé váltak, és máig azok is maradtak.

Felix emellett tehetséges komponista volt már gyermekként is: 14 éves korára 12 vonósszimfóniát is megírt, 17 éves korára pedig egy teljes zenekaros szimfóniát, egy zongoranégyest, egy vonósnyolcast és egy nyitányt William Shakespeare Szentivánéji álom című darabjához.

Johann Wolfgang von Goethe (1749–1832), aki elég idős volt ahhoz, hogy a fiatal Mozart játékára is emlékezzen, azt mondta, Felix Mendelssohn még nála is tehetségesebb volt. Fanny zenei karrierje során többnyire bátyját támogatta fellépésein, de mindketten szívesen adták elő egymás műveit, és közeli munkakapcsolatot alakítottak ki.

Egymás után, hat hónap különbséggel hunytak el szélütés következtében. A két testvér közül sokáig csak Felix neve volt ismert, az utóbbi évtizedekben azonban Fanny életműve is méltó helyére került öccséé mellett.

1. Nagy Sándor (III. Alexandrosz makedón király) (Kr. e. 353–326)
2. Wolfgang Amadeus Mozart (1756–1791)
3. Mary Shelley (1797–1851)
4. Srínivásza Rámánudzsan (1887–1920)
5. Tracy Austin (1962–)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor egy tulipánhagymáért luxuslakást lehetett venni
• Így lett Kassa csehszlovák város
• Tíz nagy győzelem a halál fölött
• A modern remetekirályság
• Így tanították Horthyt a 2. világháború után
• A kerti szajha
• Kolozsvár román megszállása
• Az újra megtalált munkásnő
• Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma