Mussolini szeretője mindent lejegyzett naplójába, amelyet évtizedekig titok övezett
2019. január 10. 10:01 Múlt-kor
Korábban
Dicstelen végjáték
Az olasz lapok csak 1943. július 25-ét, vagyis Mussolini lemondását követően kezdtek el – nem kevés gúnnyal – cikkezni a Clarával folytatott románcáról. A főváros kitörő örömmel ünnepelte a rezsim bukását, noha az új kormányfő, Pietro Badoglio azonnal kijelentette, hogy a háború folytatódik. Clara a családjával a Garda-tó partjára menekült, ám ott letartóztatták és a novarai börtönbe szállították őket. Szeptember 12-én a német ejtőernyősök ismert akcióját követően Mussolini kiszabadult fogságából, és szeptember 18-án már Münchenből jelentette be az Olasz Szociális Köztársaság megalakulását. Néhány nappal később Clara is kiszabadult fogságából.
A Petacci-napló háborús éveket tárgyaló részét, különösen az utolsó másfél-két esztendőre vonatkozó fejezeteit nem ismerjük, annyi azonban bizonyos, hogy az utolsó levelet 1945. április 18-án váltották egymással, majd Clara egy barátnőjére bízta a naplóját minden egyéb, Mussolinihez köthető írással együtt, s csatlakozott szeretőjéhez. Néhány nap múlva fasiszta vezetők társaságában egy német konvojjal elindultak Svájc felé, a határig azonban nem jutottak el, a partizánok feltartóztatták őket. Másnap, április 28-án egy rövid, de szabályosan zajló pert követően kivégezték őket: Mussolinit, a vele menekülő vezetőket és Clara Petaccit. Élettelen testüket április 29-én Milánóban fejjel lefelé lógatva tették közszemlére.
Szerető vagy kém?
A barátnő, akire Clara rábízta a naplót, a fasiszta köztársaság összeomlásakor gardonei villájának kertjében elásta a dokumentációkat, s a csendőrök csak 1950-ben találtak rá azokra. Az '50-es és a '60-as években a Petacci család többször kérvényezte az éppen aktuális olasz kormánytól, hogy szolgáltassák vissza számukra Clara feljegyzéseit, de ezt minden alkalommal visszautasították, sőt, a benne foglaltakat államtitoknak minősítették, arra hivatkozva, hogy „közzétételük ártana az Olasz Köztársaság diplomáciai kapcsolatainak”. Először 2009-ben hozták nyilvánosságra az írásokat, addig a legnagyobb titok övezte őket.
Egyes történészek, valamint egy, az események idején három és fél éves családtag, Ferdinando Petacci szerint, ha Clara egyszerűen csak szerető lett volna, nem végzik ki. Miért kellett hát meghalnia? Az, hogy fasiszta nézeteket vallott, még önmagában nem lehetett elég ok arra, hogy végezzenek vele, az viszont igen, ha kompromittáló információkkal rendelkezett Mussolini és az angolok közötti kapcsolatfelvételről – a Duce és Churchill levelezéseiről. A legfőbb kérdés, hogy ki is volt valójában Clara Petacci? Szenvedélyes szerető vagy esetleg egy ügyes kém?
Fernando Petacci szerint nagynénje az angolok számára szállított a Ducéval kapcsolatos információkat, s miután erre Mussolini rájött, Clarának segédkeznie kellett az olasz-angol kapcsolatfelvételben és egy esetleges különbéke megfelelő előkészítésében. Amennyiben ez igaz, vajon létezett-e az egyezség az angolok és a kommunista partizánok között? Clara halála a fasiszták arany- és valutakészletéért cserébe? A Svájc felé tartó gépkocsikaraván ugyanis komoly értékeket is szállított, melyek máig tisztázatlan körülmények között eltűntek.
Több mint hetven évvel a történtek után az ügyben még mindig rengeteg a megválaszolatlan kérdés.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Római Birodalom
- Egész életében a Római Birodalom feltámasztásáért küzdött I. Justinianus
- Brutális leszámolással ért véget Róma és Karthágó konfliktusa
- Egyszerre látja bűnözőnek és önfeláldozó hősnek az utókor Spartacust
- Pompeji titkait a modern technológia fejtheti meg
- Végül bizánci provinciává süllyedt a vandálok rettegett afrikai királysága
- A római nép rajongott érte, a filozófusok megvetették a véres gladiátorjátékokat
- Évtizedek óta zajlik Komáromban a római katonai és polgárváros feltárása
- Az erényes római nő megtestesítőjeként tekintettek Corneliára, a Gracchusok anyjára
- Pokoli kínokat szenvedhettek el a Vezúv lábánál élő Pompeii lakói
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari tegnap