Működhet a street art egy múzeum falai között?
2024. július 24. 16:35
A pécsi m21 Galéria Street Up című nemzetközi kiállítása több hagyományos művészeti bemutatónál, hiszen párbeszédet nyit a graffiti és a magasművészet, a funkció és az esztétikum, az alkotás és a rongálás közötti viszonyokról. A Kultúra.hu cikke.
Fotó: Tóth László / Zsolnay Örökségkezelő Nkft.
Korábban
Mindig nagyon érdekes, amikor egy múzeum belső tereinek falaira kerül a street art, mert ez legitimálja a létezését, de a white cube meg is szelídíti az utcai művészet radikalizmusát, kihúzza a méregfogát.
És bár fontos tisztázni, hogy a street art nem egyenlő a graffitivel, mert míg ez utóbbi „egy zártkörű társaság öncélú esztétikai egoháborúja, ami nyílt színen zajlik”, addig a street art művészei a társadalmi és politikai üzenetek, vizuális gegek révén a társadalom széles rétegeihez kívánnak szólni.
Ugyanakkor ahogy a street art muzealizálódik, már távolabb kerül az élettől, csökken a hatása, és bár a benne rejlő esztétikum igazolást nyer, az elsődleges célja, vagyis hogy felhívja a figyelmet egy társadalmi jelenségre, minimálisra csökken.
Persze ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne lelkesedni az olyan kiállításokért, mint e mostani, hiszen egy ilyen bemutató tagadhatatlanul láthatóságot szerez azoknak az alkotóknak, akik egyébként egy másik szubkultúra tagjaként alkotnak.
Sőt, a Street Up című kiállítás installációs megoldásai olyanok, hogy a látogató úgy érezheti, maga is az utcán van, és szabadon bolyong a házfalak, szűk utcák és beugrók között.
Nagyon tetszik, hogy a művek bemutatása is egészen változatos.
Vannak vászonra feszített és keretezett munkák, amelyek a műtárgy rangjára emelkedve autonómiát és örökkévalóságot követelnek maguknak, míg a falra felfújt vagy hengerezett művek, bár erőteljesebb hatást váltanak ki a nézőből, helyspecifikus kompozíciók, amelyek létezése csak a kiállítás idejére szól.
Ezenfelül vannak olyan installatív megoldások, amelyek a street art alkotók munkamódszerét idézik meg, vagy éppen azt a városi környezetet mímelik, amely ezeknek az alkotásoknak a valódi otthona.
Kocsis Katica teljes cikke a Kultúra.hu oldalán olvasható.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Valóban összeomlott a holland gazdaság a 17. századi tulipánmánia után?
- Mekkora volt a 17. századi holland tulipánmánia okozta pénzügyi összeomlás?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- Létezett-e a középkorban „turkáló”?
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 17:35
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap