Mit keresett a Vörös Hadsereg Dániában 1946 tavaszáig?

Vonalak a térképen

1945 februárjában a jaltai konferencián eldőlt, hogy a „Kelet” és „Nyugat” közötti választóvonal a Harmadik Birodalom legyőzését követően az Elba folyó mentén húzódik majd.

Bornholm ettől a vonaltól jócskán keletre helyezkedik el, a szigettől délre fekvő német területek pedig hamarosan a Szovjetunió terjeszkedésével „nyugatra tolt” Lengyelország részeivé váltak. Szovjet szemszögből a sziget elfoglalása jókora befolyást adott a Kreml kezébe Dánia jövőjét illetően.

Berlin április 30-i elestét követően valóságos verseny indult a dán területekért. Winston Churchill brit miniszterelnök attól félt, ha a Vörös Hadsereg eléri Wismar német kikötővárost a Jylland-félsziget tövénél, semmi sem fogja megakadályozni abban, hogy Dániába is bevonuljon.

Az ország törzsterületeire végül a britek vonultak be elsőként – hatalmas tengerentúli birtoka, Grönland a háború alatt amerikai, míg a közelebb fekvő Feröer-szigetek és Izland brit megszállás alatt voltak –, a jóval keletebbre fekvő Bornholmra azonban a szovjetek érkeztek meg elsőként.

1945. május 2-án Miles Dempsey tábornok kelet felé haladva a brit 2. hadsereg élén megérkezett a Wismartól nyugatra fekvő Lübeckbe, ezzel gyakorlatilag elzárva a földnyelvet a további szovjet előrenyomulás elől.

Montgomery tábornok csapatai készen álltak hadműveletet indítani Dániában, azonban a Hollandiában, Dániában és Északnyugat-Németországban lévő német erők május 4-én kollektíven letették a fegyvert, így jobbára békés bevonulásra került sor, elszórt tűzharcokkal. A Balti-tengeren fekvő Bornholmon azonban továbbra is kitartottak a német csapatok, néhány, a balti országokból toborzott szövetséges alakulattal együtt.

A sziget parancsnoka Gerhard von Kamptz, a Kriegsmarine sorhajókapitánya volt, aki március 5-ei kinevezésével együtt azt a parancsot is kapta, hogy kizárólag a britek előtt teheti le a fegyvert.

Von Kamptz táviratok egész sorát küldte Koppenhágába a briteknek, arra kérlelve őket, hogy legalább egyetlen katonájukat küldjék a szigetre, akinek megadhatja magát a helyőrség. Kéréseit figyelmen kívül hagyták.

A német kapitány mindeközben nyitva tartotta a tengeri útvonalakat a szovjet megszállás alá került balti országokból, illetve Észak-Németországból érkező katonai egységek és civil menekültek előtt – az őket szállító hajók számára a legkönnyebben elérhető biztonságos úti cél a megerősített Bornholm volt.

1. Valami bűzlik Dániában
2. Vonalak a térképen
3. Bombák hullanak
4. „Szívélyes” viszony
5. Egyezkedés és megoldás

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe