„Mit adtak nekünk a rómaiak?” – hat római találmány, amely lehet, hogy mégsem az
2018. június 20. 09:55 Múlt-kor
Korábban
Római ostromtechnika
Habár nem ők találták fel az ostrom taktikáját, a rómaiak kétségtelenül a mestereivé váltak. Nem vitatható könnyen az az állítás, hogy ha a római légiók eljutottak az ellenség erődítményéig, akkor annak védői számuk vagy falaik erőssége ellenére hátrányból indultak. A kegyetlen taktikáik mellett rengeteg fegyver és egyéb eszköz állt rendelkezésükre a sikeres ostrom érdekében.
Ezek egyike a hajítógép volt, amely köveket vagy esetenként görögtűzzel töltött cserepeket tudott nagy távolságra eljuttatni. Esetenként a hajítógépeket hajókra is lehetett telepíteni. A rómaiak kiemelkedő mérnökök voltak, akik hamar felismerték az ellenséges védelem – például egy fal – gyenge pontjait, és ezekre koncentrálták hajítógépeik tüzét, amíg az le nem omlott. A hajítógép késői változata volt az „onager” (vadszamár), amely olcsóbban előállítható és könnyebben mozgatható volt.
Talán a leghíresebb római ostromeszköz a ballista vagy scorpio néven ismert, nagyméretű számszeríjhoz hasonló fegyver. Hatalmas nyilait nagy távolságról kilőve (messze a védők íjai hatótávolságán kívülről) a falak tetején tartózkodó óvatlan védőket veszélyeztette.
A rómaiak harmadik összetett és veszélyes fegyvere az ostromtorony volt. A kerekeken gurítható fatorony segítségével a katonák védve közelíthették meg az ellenséges falakat, amelyekre aztán leugorhattak. Az ostromtornyok elkészítése idő- és anyagigényes folyamat volt, ráadásul rámpákat is szükséges volt kialakítani nekik, ami által a védők jó előre láthatták, mi fog következni. Legtöbbször azonban a rómaiak jól ki tudták használni az eszköz előnyeit, és sikerrel alkalmazták.
Ha a fenti eszközök egyike sem vált be, a rómaiak rendelkeztek faltörő kosokkal is, amelyekkel az ellenség kapuján tudtak bejutni. Ezeket fakeret védte, amelyre vízbe áztatott állatbőröket terítettek, hogy ne lehessen felgyújtani. A falak vagy a kapu áttörése után a római katonák „testudo”, azaz teknős alakzatban hatoltak be. Ebben az alakzatban szemből, oldalról és felülről is pajzsokkal védték magukat, amely jól elhárította a nyilakat és a kisebb köveket, így biztonságban meg tudták közelíteni az ellenséges erődítményt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
- Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
- Rudolf, a trónörökös halála
- A csalogány és a csalogányvadászok
- Marie Curie és a „rádiumlányok”
- Kivégzésük előtt mondták
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 20:20
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 17:05
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 14:20
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én 13:20
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József 11:20
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához 09:50
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával 09:05
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap