2022. ősz: Megrázó másnapok
ITT támogathatsz bennünket

„Mit adtak nekünk a rómaiak?” – hat római találmány, amely lehet, hogy mégsem az

2018. június 20. 09:55 Múlt-kor

Római ostromtechnika

Habár nem ők találták fel az ostrom taktikáját, a rómaiak kétségtelenül a mestereivé váltak. Nem vitatható könnyen az az állítás, hogy ha a római légiók eljutottak az ellenség erődítményéig, akkor annak védői számuk vagy falaik erőssége ellenére hátrányból indultak. A kegyetlen taktikáik mellett rengeteg fegyver és egyéb eszköz állt rendelkezésükre a sikeres ostrom érdekében.

Ezek egyike a hajítógép volt, amely köveket vagy esetenként görögtűzzel töltött cserepeket tudott nagy távolságra eljuttatni. Esetenként a hajítógépeket hajókra is lehetett telepíteni. A rómaiak kiemelkedő mérnökök voltak, akik hamar felismerték az ellenséges védelem – például egy fal – gyenge pontjait, és ezekre koncentrálták hajítógépeik tüzét, amíg az le nem omlott. A hajítógép késői változata volt az „onager” (vadszamár), amely olcsóbban előállítható és könnyebben mozgatható volt.

Talán a leghíresebb római ostromeszköz a ballista vagy scorpio néven ismert, nagyméretű számszeríjhoz hasonló fegyver. Hatalmas nyilait nagy távolságról kilőve (messze a védők íjai hatótávolságán kívülről) a falak tetején tartózkodó óvatlan védőket veszélyeztette.

A rómaiak harmadik összetett és veszélyes fegyvere az ostromtorony volt. A kerekeken gurítható fatorony segítségével a katonák védve közelíthették meg az ellenséges falakat, amelyekre aztán leugorhattak. Az ostromtornyok elkészítése idő- és anyagigényes folyamat volt, ráadásul rámpákat is szükséges volt kialakítani nekik, ami által a védők jó előre láthatták, mi fog következni. Legtöbbször azonban a rómaiak jól ki tudták használni az eszköz előnyeit, és sikerrel alkalmazták.

Ha a fenti eszközök egyike sem vált be, a rómaiak rendelkeztek faltörő kosokkal is, amelyekkel az ellenség kapuján tudtak bejutni. Ezeket fakeret védte, amelyre vízbe áztatott állatbőröket terítettek, hogy ne lehessen felgyújtani. A falak vagy a kapu áttörése után a római katonák „testudo”, azaz teknős alakzatban hatoltak be. Ebben az alakzatban szemből, oldalról és felülről is pajzsokkal védték magukat, amely jól elhárította a nyilakat és a kisebb köveket, így biztonságban meg tudták közelíteni az ellenséges erődítményt.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. ősz: Megrázó másnapok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
A Kr. u. 4. századi görög nyelvű Codex SinaiticusA ColosseumA Via Appia, a Rómába vezető fő utak egyikeDiocletianusVenus és Neptunus, azaz Aphrodité és PoszeidónRómai ballistaJulius Caesar
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár