„Mit adtak nekünk a rómaiak?” – hat római találmány, amely lehet, hogy mégsem az

Diocletianus államigazgatása és gazdaságpolitikája

Nem minden római kísérlet volt sikeres. Kr. u. 284-ben Diocletianus, egy alacsony társadalmi osztályba született férfi, aki a katonai ranglétrán keresztül emelkedett fel, császár lett. Ő szilárdította meg az úgynevezett „tetrarchia” rendszerét, amelyben alcsászárok uralkodtak provinciák csoportjai felett, az ő legfelsőbb irányítása alatt. Ez azt jelentette, hogy a helyi kérdéseket helyben oldották meg, és a hatalom bizonyos mértékig meg volt osztva. Fennállt természetesen annak lehetősége, hogy egy alcsászár önálló útra tér, de több évtizednyi belháború után a békességet hozó rendszert széles körben üdvözölték.

Kr. u. 300-ra azonban Diocletianus birodalma gazdasági gondokkal küzdött. Több területen összeomlott a szabad kereskedelem, az árak pedig emelkedtek. A császár nem segített azzal, hogy több emberöltő óta nem látott mértékű építkezési kampányba kezdett. Diocletianus megpróbált szembeszállni a problémákkal. Először átszabta az adórendszert, amely megszüntette az addigra berögzült nem hatékony eljárásokat.

Azt is látta, hogy a pénz sorozatos devalválása miatt a római érmékbe vetett bizalom megcsappant, így új érméket veretett új értékekkel. Habár ez elsőre jó ötletnek tűnhet, az árak ezután még gyorsabban emelkedtek, amire Diocletianus árplafonokkal válaszolt. Ezek megszegése halálbüntetéssel járt. A fix árak rendszere általános gyűlöletet váltott ki, és a legtöbben figyelmen kívül hagyták a súlyos büntetés lehetősége ellenére. A kínálat és kereslet szabályai azt diktálják, hogy ha valakinek elég nagy szüksége van valamire, akkor bármit hajlandó érte megfizetni. Szerencsére a 301. évre kialakult helyzet nem tartott sokáig – miután az új pénznek volt ideje rendszerbe állni, az árak normalizálódtak.

Diocletianus abban is igen különös uralkodó volt, hogy 305-ben lemondott trónjáról egy kétcsászáros megoldás érdekében. A dalmát tengerpartra vonult vissza, ahol luxusban élt élete hátralevő részében, és káposztatermesztéssel töltötte idejét.

1. Feltalálók vagy ügyes fejlesztők?
2. A rómaiak és az utak
3. Görög hatások
4. A római beton
5. Julius Caesar naptára
6. Római ostromtechnika
7. Diocletianus államigazgatása és gazdaságpolitikája
8. Amit kétségtelenül a rómaiak találtak fel: a könyv

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére