Mindennapi frissítő a Közel-Keletről

Kávémámoros főváros

A kávéfogyasztás szokása, kellékei, kultúrája döbbenetesen gyorsan terjedt el, és vált a nagyvárosi török mindennapok részévé. I. Szulejmán szultán (1520 – 1566) uralkodása alatt még csak ötven kávéház nyílt meg, II. Szelim (1566 – 1574) és III. Murád (1574 – 1595) idején viszont már 600-nál is több egységről van tudomásunk.

Az Oszmán Birodalom városaiban háromféle kávéház terjedt el. A legkisebb és legszerényebb fajta nem volt egyéb, mint egy egyszerű főzőbódé, amely általában a piacok vagy egy-egy forgalmasabb üzlet mellé települt, és ott szolgálta ki az árusokat, vagy az arra járó vevőket. A következő típus volt a leggyakoribb a birodalomban. Egyes kutatók egyfajta „szomszédsági” kávéháznak nevezik, mert nemcsak egy-egy kisebb körzetet szolgáltak ki, hanem megrendeléseket is teljesítettek. Ülőhelyük elég csekély számban volt, a vendégek inkább a kávéház előtti padokon foglaltak helyet.

A nagy, reprezentatív külsejű kávéházak alkották a harmadik csoportot. Ezek egy-egy város legnagyobb csomópontjánál, vagy látogatottabb helyeken épültek fel. Kényelmes ülőhelyeik, és a fenti két típusnál sokkal tágasabb tereik voltak, sőt, némelyiknek saját kertje, vagy parkja volt. Mindegyik típusra jellemző volt, hogy egyetlen nagy helyiségből álltak, amelynek egyik sarkában helyezkedtek el a kávéfőzéshez szükséges eszközök.

A kávéfogyasztás általánossá válásával a társadalom minden rétege képviseltette magát a kávéházakban. A leggyakoribb látogatók között a török szellemi elit képviselői voltak, akik tudtak írni-olvasni, és akik jártasak voltak az irodalom területén is. Jogtudósok, tanárok, bírók stb. felolvasásokat tartottak, vagy megvitatták a legfrissebb eseményeket. De a tulajdonosok is mindent megtettek azért, hogy a vendégek jól szórakozzanak: egyesek zenés kísérettel ellátott mesemondókat fogadtak fel, akik a történeteikkel feldobták a hely hangulatát, sőt, Evlia Cselebi, 17. századi török történetíró beszámol arról, hogy a kávéházakban fellépő bábjátékosok külön céhbe tömörültek.

1. A próféta, a pásztor és a dervis
2. A kávé hódító útja
3. Kávémámoros főváros
4. A szultáni szigor lecsap
5. A kávé visszatérése

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai